A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

GLÜCK Jenő: Temes megyei kiegészítő adatok az 1848-49-es eseményekhez

A román küldötteket, valamint két távoli vidékről érkezett szerbet Vukovics fogadta és ismertette Zsifkovics püspök levelét, aki hangoztatta, hogy a metropolita távollétében a kongresszus nem tanácskozhat. A románok távolmaradtak a májusi karlócai gyűlésről, most a szerbek nem jönnek Temesvárra. A püspök a román delegátusokat megvádolta, hogy személyében is fenyegetik.

33 A kongresszus körüli huzavonára fényt vet Csernovics Péter naplója, amelyből kiderül, hogy a miniszterhez Vukovics híradása alapján jelentette, hogy Temesváron csupán két küldött jelent meg és így hiúsult meg a kongresszus. Ezek után Mihai Cociub Arad megyei főügyész elnökletével a román küldöttek a gyárvárosi templomban megújították az előző igényeket és hozzátették a román nemzetiség elismerését, arányos részvételüket az államigazgatásban és az egyházmegyék felhatalmazását évi zsinat összehívására egyházi és iskolai kérdések megtárgyalására.

35 A temesvári kongresszus sikertelensége radikális megoldások igényét állította előtérbe. Efimie Murgu vezetésével június 27-én Lúgoson tartott népgyűlés határozata a Bánságot román autonóm tartománnyá óhajtotta tenni és a szerb egyházi vezetést románnal helyettesíteni. Hivatalvesztésre ítélték a temesvári és a verseci püspököt és helyettük Stoichescu lippai, illetve Vuia oravicai esperest állították vikáriusi minőségben. Ugyanakkor elhatározták a románság felfegyverzését és harcba indulását a szerb felkelők ellen. A fegyverkezés valóban megindult Krassó megyében, Vukovics azonban folytatását betiltotta.

36 Az új egyházi vezetés hivatalos beiktatására, kormányengedéllyel, csupán a következő évben kerülhetett sor. A felmerült nehézségek ellenére a Temes megyei románság vezetőinek zöme a magyar forradalomtól várta továbbra is igényei megvalósulását. Vukovics emlékirataiban aláhúzza a román vezetők, köztük számos pap, hűségét. Jellegzetes e téren Dragici zsebelyi esperes 1848. június 5-i nyilatkozata, amelynek végkövetkeztetésében megállapította, hogy „a magyarok vésze az én vészemet is maga után vonná." A román nemzetőrök helyt álltak Fehértemplomban, Versecen a fegyverben álló mintegy 1200 helyi nemzetőr jó része románokból állt. A szervezésben kiemelkedő szerepet játszott Velea esperes és Stefan Pap lelkész. Andrei Vasici polgármester július 14-én testvéréhez írt levelében nem kis örömmel ismertette a csatát, amelyben Versecet támadó szerb felkelőkre súlyos vereséget mértek. Aláhúzza, hogy a legfontosabb román falvak elutasítják a szerbekkel való közösködést és ennek a következménye volt a román lakosságú Szentmihály kirablása. Ugyancsak kirabolták a Mocsonyiak vlaikováci javait. Vichentie Bábes a román nemzeti mozgalom egyik vezetője, majd 1849-ben Fülep kormánybiztos megbízásából, a bánsági iskolák igazgatója, az Amicul 33 Gazeta de Transilvania 1848 VII 5. 34 SZMIDA Lajos: Csernovics Péter királyi biztosságának naplója. Történelmi és Régészeti Értesítő 3-4/1901, 86-87, Országos Levéltár Budapest, fond, fasc 7, nr. 13/1848, GLÜCK Jenő: A Csernovics-Vukovics Levéltár. Levéltári Szemle 3/1992, 76-82,

1. D. SUCIU - R. CONTANTTNESCU: i. m. 588-689, 696, 698-705, 772-774. 35 M R anyomtatvány sz. n. 36 N L T, fond 143/56, 98, Országos Levéltár Budapest, fond H 58, fasc 7, nr. 21/1848.