A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

SIPOS József: Nagyatádi Szabó István Szegeden, 1919 őszén

A SZEGEDI ELŐZMÉNYEKRŐL A Földmívespárt már szeptemberben megkezdte szervezkedését Szegeden. E munkát a keresztény — újkonzervatív eszmeiségű Szegedi Új Nemzedék a kezdetektől egy demagóg, de hatékony propagandával segítette. Ezt próbálta ellensúlyozni a liberális Délmagyarország. Szeptember 14-i számában például figyelmeztette a „szegedi kisgazda és földművelő polgárságot, hogy egyes szervezkedési felhívásoknak ne ugorjon be, mert az Országos Kisgazda és Földművelő Párt Szegeden még nem bontotta ki zászlaját."

4 A Földmívespárt megszervezését dr. Kószó István szegedi ügyvéd irányította. 0 — korábban- a szegedi Függetlenségi — és 48-as Párt társelnöke, egyben parlamenti képviselője volt. Október elején viszont már azt az elvet képviselte, hogy e párt „politikai értelemben véve már történelmi lett, mert két sarkalatos fő elve, az Ausztriától való elszakadás és a Habsburg-háztól való megszabadulás már megtörtént." Ezért csatlakozott a Földmívespárthoz és volt választókerületében, amelybe az Alsóváros is tartozott megkezdték a párt megszervezését. 5 E szervezkedés eredményeként október 5-én az Alsóvárosi Népkörben megalakult a Földmívespárt helyi szervezete. Ennek elnöke Kószó István lett. Sőt! Kikiáltották a szegedi kisgazdák képviselőjelöltjének, anélkül, hogy bárki a jelöléshez hozzászólhatott volna. 6 A felsővárosi parasztok polgáriasultabb rétegei azonban nem tudtak azonosulni a Földmívespárt újkonzervatív — agrárius ideológiájával. Különösen taszította őket a Szegedi Új Nemzedék keresztény — konzervatív és antiszemita demagógiája. Az ő körükben egyébként is már 1919 tavasza óta terjedtek Nagyatádi Szabó István pártja által szorgalmazott liberális — agrárdemokrata nézetek és programok. 1919. Szeptember 20-án a Friedrich- kormány által kiadott paprikarendelet miatt, amely megakadályozta a paprikával való szabad kereskedelmet, mert arra kötelezte a termelőket, hogy államilag meghatározott alacsony áron szolgáltassák be azt — egyébként is szembefordultak azzal. így Nagyatádi Szabó István emberei is megkezdték a szegedi parasztság szervezését. Ebben a felsővárosi kisgazdák vezetői — Keresztelő János, Fülöp János, Gombos Imre és Korom Mihály — játszottak kimagasló szerepet. E szervezőmunkájukat hatékonyan segítették a Délmagyarország és a Szegedi Napló földreform kérdéseivel és a parasztság problémáival foglalkozó cikkei. Ebből a szempontból különösen jelentős volt a Szegedi Napló Magyar agrárpolitika c. cikksorozata, amely október 14-18-a között jelent meg.

7 A figyelemfelkeltést szolgálta a 17-én megjelent Parcellázás vagy földérték adó c. cikk is.

8 Ezzel együtt is a szegedi parasztpolitikusok azonban még nem voltak olyan tapasztaltak, hogy teljesen magukra vállalhatták volna egy nagygyűlés előkészítését és megszervezését. 4 Délmagyarország, 1919. LX. 14. 2. p. 5 Uo.: 1919. Okt. 3. 3. P. 6 Szegedi Napló, 1919. X 7. 2-3. P. 7 Uo. 1919. X. 14. 2. p., 16. 1-2. p. és 18. 2. p. 8 Uo. 1919. X. 17. 2. p.