A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

SIPOS József: Nagyatádi Szabó István Szegeden, 1919 őszén

Ezért annak előkészítésére október 17-én a városba érkezett Karácsonyi Gyula, dr. Barla -Szabó József kaposvári orvos és Singer — Szemző Ernő, volt szabadkai zsidó terménykereskedő, a Nagyatádi-féle Kisgazdapárt központi titkárai. Bejelentették a pártvezér érkezését és engedélyt kértek a városi hatóságoknál, valamint a francia városparancsnokságon a gyűlés megtartására.

9 A megkapott engedélyek birtokában 18-án megjelentettek egy röpcédulát is. Ebben tudatták, hogy „Nagyatádi Szabó István, az országos Kisgazda- és Földmívespárt elnöke, volt országgyűlési képviselő, a magyar földműves osztály több mint egy évtizedes becsületes politikai múlttal bíró vezére, aki erdőcsokonyai harminckét holdas igazi kérges tenyerű kisgazda, Szegeden folyó évi október 19-én, vasárnap délután 3 órakor a Korzó mozi /a református templom melletti/ nyári helyiségében személyesen mondja el a politikai hitvallását." A röplap még azt is elmondta, hogy a proletárdiktatúra bukása után az un. szakszervezeti kormány különvonatot küldött a parasztpolitikusért, aki a „földbirtokreform mielőbbi becsületes megvalósítása, valamint a rég óhajtott béke és nyugalom helyreállítása érdekében" felutazott a fővárosba, hogy ezért a kormánnyal együttműködjék.

10 Nagyatádi érkezéséről és a másnapi nagygyűlésről a Délmagyarország és a Szegedi Napló október 18-i számai is tudósítottak. A nagygyűlésre természetesen a politikai ellenfelek is készültek. Például a Szegedi Új Nemzedék úgy, hogy 18-i számában egyetlen betűt sem írt a gyűlésről. Viszont „Látogatás a keresztény pártok vezetőinél" címmel egész oldalas cikket közölt a Kószó Istvánnal és Nágel Manó keresztényszocialista pártelnökkel és annak főtitkárával, Makay Zádorral való beszélgetésről. Ezen nyilatkozatokból számunkra most a Kószóé a legérdekesebb: ő az hangsúlyozta, hogy az Egyesült Kisgazda és Földmívespárt „felöleli a nemzet összes gazdasági tényezőit, ezért vélem én, hogy a legerősebb gyökérrel bíró pártalakulat..." Azt állította, hogy „Szeged lakosságának 6o százaléka mellettünk áll s ...Dorozsma, Algyő és Tápé lakossága már a mi zászlónk alá sorakozott."

12 E nyilatkozattal tehát a Szegedi Új Nemzedék az Egyesült Kisgazda és Földmívespártot, illetve annak szegedi szervezetét propagálta. Ennyivel azonban nem érte be ez az újkonzervatív — keresztény lap. „A nagyatádi" című cikkében bemutatta a parasztpolitikus politikai pályáját is. E cikk azzal kezdődik, hogy mikor és hol lesz a nagygyűlés. Majd azt állítja, hogy „a kormány ellenzői... nagyatádi Szabó Istvánban ügyük és érdekük egyik legnagyobb segítőjét ... látják," és ezért támogatják őt a liberális és szociáldemokrata lapok. Pedig azok „amíg nem használhatott nekik a földmívelő nép — a kisgazda érdekével legkevesebbet törődtek." E lapok Nagyatádit felmagasztalják, Sokorópátkai Szabó Istvánt pedig huncutsággal vádolják. Pedig ő „nem szeretné, ha összetévesztenék őt avval, aki a 'nagyatádi' jelzővel ékeskedik. E szolid — még a realitások talaján mozgó — bevezető után aztán rátért a cikk a parasztpolitikus lejáratására. Itt is őszinte és valósághű mondattal kezd a cikkíró. Idéz a nagygyűlés9 Délmagyarország, 1919. X. 18. 3. p. 10 Szegedi Új Nemzedék, 1919. X. 21. 3. p. 11 Délmagyarország, 1919. X. 18. 3. P. és a Szegedi Napló, 1919. X 18. 3. p. 12 Szegedi Új Nemzedék, 1919. X. 19. 3. p.