A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)
GLÜCK Jenő: Temes megyei kiegészítő adatok az 1848-49-es eseményekhez
többségű egyházmegyének (Arad, Temesvár, Versec) csupán a mandátumok 32,46%-át juttatta, a többit bőkezűen a magyarországi és horvátországi kis szerb többségű püspökségeknek juttatta. Az aradi és nagyváradi konzisztórium feliratr ban kérte a rninisztériumot a mandátum elosztás megváltoztatására. Részletes helyzetelemzést terjesztett elő a temesvári gyárvárosi esperesi kerület nevében Vincentiu Bogdan ügyvéd és Nicolae Georgevici. A tiltakozások aránylag későn érkeztek a minisztériumba és Eötvös József már csak úgy tudott intézkedni, hogy megbízta Csernovics Pétert, mint a kongresszusra kiküldött kormánybiztost, hogy a helyszínen vizsgálja felül a delegátusok összetételét, nyilvánvalóan a törvény intézkedésének megfelelően. Szemere belügyminiszter úgy látszik értesült a kérdés lényegéről és olyan utasítást küldött a maga részéről a kormánybiztosnak, hogy ha legalább a küldöttek egy része megjelenik, tekintse határozatképesnek. Az intézkedés nyilvánvalóan a románoknak kedvezett, hiszen a szerbek kezdettől fogva passzívan viselkedtek a kongresszusi választásokkal kapcsolatban. A kongresszus működésének biztosítására 20.000 forintos alapot utaltak ki. 31 Az aradi görögkeleti egyházmegyében, amely egyedül román vezetés alatt állt, 11 küldöttet választottak. A verseci püspök valójában nem volt Rajacsics híve és a magát immár pátriárkának címező metropolita tilalmával szemben elrendelte a választást. Intézkedése azonban hajótörést szenvedett a szerb esperesek magatartásán és választásra csupán Oravicán került sor az egyetlen román vezetésű kerületben, ahol Vuia esperes május 19-re, majd június 19-re tűzte ki a választást. Az egyházmegyei szintű választáson június 22-én, Versecen csupán az oravicaiak jelentek meg és alkották a küldöttséget, amely június 25-én Temesváron jelentkezett. 32 A temesvári egyházmegyében a biztosok jelenléte miatt Zsifkovics püspök különböző fogásokkal igyekezett a választást meghiúsítani. Az egyes esperességek román küldötteivel közölte, hogy az egyházmegye képviseletére csupán 17 mandátumot lehet betölteni és ebből a szerbek 7-et, a románok pedig 10-et foglalhatnak el. A román küldöttek azonban arra az állapotra helyezkedtek, hogy a temesvári egyházmegyének 28 mandátum jár és e számot kell felosztani nemzetiségi arány szerint. Ugyanakkor kifogásolták a Zsifkovics által megelőzően említett nemzeti felosztást is. Végül a püspök a miniszterhez fordult, amelyben jelentette, hogy a szerbek nem óhajtanak választani és a kongresszuson részt venni. Ujabb beadványaiban a kongresszus elhalasztását szorgalmazta. A kongresszus határnapján — június 25 — paradox helyzet állt elő. A kongresszus levezetésére Csernovics Péter és Vukovics Sebő kapott megbízást. Az előbbi nem tartózkodott Temesváron és Vukovics jelentésére hagyatkozott. Habár mindketten a szabadelvű nemesség oszlopos tagjai és a magyar forradalom következetes támogatói, e tény nem zárta ki, hogy a görögkeleti egyház hagyományos szerb vezetésének a hívei legyenek és igyekeztek elkerülni vallási téren az összetűzést egyházi főhatóságokkal. 31 Közlöny, 1848 VI 21, Országos Levéltár Budapest, fond H 58, fasc 7, nr. 12, 15/1848. BAR, mss 1059, 8 1. 32 I. D. SUCIU-R. CONSTANTINESCU: Documente privitoare la istoria Mitropoliei Banatului, Timisoara é. n. II 694-714.
