A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

PÁL József: A Szegedi Katolikus Nővédő Egyesület (1909-1908)

A katolikus bál a szegedi farsangi bálok közül kiemelkedett méretével, pompájával, ökumenikus jellegével, bár megszokott dolog volt, hogy a városi előkelőségek kölcsönösen megjelentek más vallásfelekezetek báljain is. Az első katolikus bál 1910. febr. 1-én volt, természetesen a napközi otthon javára. A tiszta bevétel 4100 K volt. Az 1911. febr. 1-én rendezett bál méretét jól mutatja, hogy 250 fiatal volt a rendező gárdában. Bálanyák voltak, többek között: Gerliczy Ferencné bárónő, dr. Kelemen Béláné, Kray Istvánné, dr. Lázár Györgyné. (Sz. N. 1912. jan. 14.) Az 1912. febr.l-i bálról egészoldalas tudósításokat közöltek a szegedi lapok. A legelőkelőbb személyeket név szerint is felsorolták. (Sz. N. 1912. febr. 2.) 1913-ban a katolikus bál elmaradt a háborús feszültség miatt. Az 1914. febr. 1-én tartott bál azonban, mintha az előző év kimaradását, és a következő évek elmaradását is pótolni akarta volna, mert minden eddigit felülmúlt. Háromszáz fiatal táncolta a nyitótáncot, és háromezer meghívót bocsájtottak ki, mellyel minden jelentős szegedi személyiséget meghívtak, vallásfelekezetre való tekintet nélkül. Még olyan személyiségek is megjelentek, mint Jászai Géza c. püspök, Várhelyi József c. kanonok, Dalmpf Henrik altábornagy, Bokor Pál polgármester helyettes, Holtzer Jakabné a Szegedi Zsidó Jótékony Nőegyesület elnöke. (Sz. N. 1914. jan. 6. És febr. 3.) A bálokra meghívott előkelőségek természetesen alaposan felülfizették az 1-2 koronás belépődíjat. Az 1910-es bálon például a legjelentősebb felülfizetések a következők voltak: br. Gerliczy Ferencné 100 K, dr. Kelemen Béláné 100 K, Kray Istvánné 50 K, Csernoch János püspök 20 K.) b. Népünnepélyek A szegedi nővédőnek ez volt a legnagyobb szabású, a legtöbb embert megmozgató és legtöbb bevételt hozó rendezvénye. Igazi népünnepély volt a szó valódi értelmében. A népünnepélyt mindig június első vasárnapján tartották. Amíg Raskóné családja Szegeden lakott, addig a rendezvények kétnaposak voltak. Az ünnepség sorozat ekkor már szombat este megkezdődött egy lampionos felvonulással. A részt vevők a Kelemen utcából indultak, és a Dugonics téren, a Petőfi sugárúton át Raskó Istvánné Polgár utcai házához vonultak, ahol Raskónénak szerenádot adtak. (Sz. N. 1912. jún.2. és 1913. máj. 18.) Vasárnap reggel hat órakor zenés ébresztővel adták meg az alaphangulatot. A honvédzenekar a Felső Tisza partról indult, a kiskörúton a Szentháromság utcáig vonult, utána a Jókai, majd a Kárász utca felé menetelt a Széchenyi térig. Délután 2 órakor a Széchenyi térről zenével vonult a tömeg a Gedó kertbe, ahol az ünnepség zajlott. Kopasz István kertvendéglőjében tartott ünnepségre átlagban ötezer jegyet adtak el, darabonként 20 filléres áron, és ugyanennyit kellett fizetni a sorsjegyekért is, melyekből átlagban tízezer darabot vásároltak a szegedi polgárok. A nővédő hölgyei gondoskodtak arról, hogy a látogatók el tudják költeni pénzüket.