A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

PÁL József: A Szegedi Katolikus Nővédő Egyesület (1909-1908)

megbecsülésüket, ragaszkodásukat. A választmány ugyanis elhatározta, hogy Raskóné arcképét olajba festeti, és az egyesület dísztermének falára helyezi, nevét és tevékenységét márványtáblával örökíti meg. A közgyűlésnek pedig azt a javas­latot tette, hogy válassza meg az egyesület alapító elnökének, ezzel biztosítsa to­vábbi közreműködését. A választmány az elnöki teendők ideiglenes ellátásával dr. Kószó Istvánnét bízta meg, azzal, hogy a nyári szünet után összehívott közgyűlés dönt majd hiva­talos formában az elnök személyéről. Az 1917. dec.l7-i rendkívüli elnökválasztó közgyűlés egyhangú lelkesedéssel Kószónét választotta meg elnöknek. (Sz. N. 1917. dec. 19.) 3. Szervezeti élet, egyesületi ülések Láttuk, hogy az egyesület legfőbb testülete a közgyűlés volt, mely évente egyszer ülésezett a tavaszi hónapokban (március, április, május). Kissé szokatlan a késői időpont, hiszen itt történt az előző év munkájának értékelése, a feladatok kitűzése, az évi munkaterv elfogadása. Másrészt az ügyrendi szabályzat is azt írja, hogy a „rendes közgyűlést évenként egyszer, az év második havában kell tartani." (Évkönyv. I. Köt. 89-95. old.) A rendkívüli közgyűlés összehívását Szegeden is egy-egy rendkívüli esemény vagy feladatmegoldás idézte elő. Például Raskóné lemondása és Kószóné elnökké választása. A rendes és a rendkívüli közgyűlés összehívását és lebonyolítását — mint láttuk — az alapszabályzat, illetve az ügyrend határozta meg. A díszközgyűlés összehívására vagy egy rendkívüli esemény vagy cél miatt került sor. Például: Az egyesület megalakulása után nem sokkal (1909. aug. 31-én, a IX. katolikus nagygyűlés keretében) már sor került egy díszközgyűlés megtar­tására. A városháza nagytermében tartották, fényes közönség jelenlétében. Jelen volt Bornemissza Péter, Prohászka Ottokár, Csernoch János püspök, gr. Zichy János vallás és közoktatásügyi miniszter, Farkas Edit a katolikus nővédő országos egyesületének ügyvezető elnöke. A Szegedi Napló így tudósított az eseményről: „Csernoch püspök tartotta a megnyitó beszédet, dr. Raskó Istvánné a védő patronázsról tartott felolvasást, Mayer Márton a szegedi nővédő egyesület elő­munkálatairól referált, Farkas Edit a katolikus nővédelem műveiről beszélt, majd Prohászka püspök tartott záróbeszédet." A tudósító nem hallgatta el a díszközgyűlés célját sem: „A cél a nagyközönség elé tárni a célkitűzéseket és minél több jómódú, szo­ciális érzékenységű hölgyet megnyerni az egyesület támogatására, pontosabban a benne való tevékenységre." (Sz. N. 1909. szept. 1.) Ugyancsak díszközgyűlést tartottak — mint már szó esett róla — Raskóné pápai kitüntetése alkalmával. A választmány az egyesület legfontosabb operatív szerve volt. A közgyűlés számára fenntartott néhány kérdésen túl, mindenben itt döntöttek. Évente négy

Next

/
Oldalképek
Tartalom