A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)
ORBÁN Imre: Szent István király tisztelete Makón a XVIII. századtól a XX. század elejéig
Alább azokat a cikkeket gyűjtöttük össze, melyek a korabeli sajtó legjelesebb írásai. Altalánosságban megjegyezhetjük, hogy semmiképpen sem jellemző az újságokra a téma túl írása. Amíg hetente egyszer vagy kétszer jelentek meg a lapok, s ha az nem az ünnepre esett, nem is biztos, hogy vezércikkben foglakoztak az eseménnyel. 1870 és 1880 között sajnos az újságok évfolyamai igencsak esetlegesek, így nem is lehetett különösebben válogatni, azokat az írásokat közöljük, melyek megmaradtak. Ugyanakkor olykor az is előfordult, hogy az egymást követő évek vezércikkei szinte szó szerint azonosak. 157 MAKÓ, AUGUSZTUS HÓ 20-ÁN Vezércikk. Maros 1876. augusztus 20. Szerző: Kristóffy József A nemzeti kegyelet ül ma ünnepet. Az első magyar király szt.-István emléké ez a mai nap — mert a király, ki népének létérdekeit tartva szem előtt, egyrészről országában a jogi- és államlét minden viszonyait átkaroló, a társadalmi élet legparányibb és legfontosabb momentumait gyökeresen átalakító keresztyén vallás magasztos eszméit honositá meg. — más részről mint ki első törvényeket alkotott ez által idegen s ellenséges népek közé beékelt nemzetének szilárd állami existentiát biztosított, megérdemli neve ünneplését. (...) 158 Az állam alapnak első kövét, az első király sz-István tevé le. Ismerjük hazánknak azon szervezését, melylyel az kezdetben, közvetlenül a hon foglalás után birt, s tudjuk, hogy mennyire nem felelt meg az, Európa akkori közszemléletének, (az ehhez való igazodás föladata) első koronás királyra szt-Istvánra várt, ki egyrészről magasztos de másrészről nehéz hivatást bámulatos mély belátással tölte be, mely nemzetünk sajátszerű akadékoskodó természete mellett, amennyiben minden ujat ellenez, herculesi munka volt. Egy legkülönbözőbb elemekből egygyé alkotott nemzet szellemét kellett öszhangzásba hozni Európa akkori cultural állapotával. Vas szigorral igyekezett a keresztény vallás terjedését előmozdítani, mert tudta, hogy egyedül az uj vallás van hivatva, a nemzet politikai s socialis viszonyait átalakítani; emellett azonban reformjaiban nem hagyta tekinteten kivül a nemzet szokásait. S a nemzet a szt. -király jogintézményeinek hatása alatt meg kezdé szereplését s bár monarchikus fejlődése az ősi államforma híveinek ellentörekvése folytán egy kissé nehezen ment, mindazáltal az uj vallás eszméi a socialis élet üdvös mezejére irányzák a honfoglalók tekintetét, minek folytán a nemzet, mely a népek rohamának zárpontját képezé, mely szintén a nagy nomád népcsaládból vált ki oly gyorsan szabadult meg a vadász és halász élet alacsony állapotától, mint az első államok keletkezésében egy sem. őseink művelődésének éppen e gyors fejlődésé157 Ez a helyzet állt elő a Maros 1880-as és 1881-es száma között. MAROS 1880. augusztus 22. MAROS 1881. augusztus 21. 158 A cikkíró itt méltatja a magyar népet, mely képes volt a változásokra, a viszonylag fejletlenebb társadalmi szintről az állami élet rendezett viszonyai közé emelkedni. Ez a teljesítménye a többi néppel összevetve kiemelkedő.
