A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

ORBÁN Imre: A nazarénus gyülekezet megjelenése és térhódítása Makón

relmüknek az anyakönyvvezető szívesen helyt adva dicsérettel emlékezett meg a szándékukról, melyben a törvények iránti tisztelet jelét látja. Jellemző, hogy a házas­ságra jelentkezett párok között hatvan, hetven évesek is voltak, akik örömtől reszkető hangon, hálálkodva emlegették a polgári házasság intézményének áldásos voltát, mely üdvös intézmény által vallásbeli meggyőződésük sérelme nélkül törvényes házas­ságot köthetnek, és eddigelé törvénytelennek tekintett gyermekeiket törvényesíthetik. Házasságra jelentkezett 15 nazarénus pár családjaiban ugyanis a házasságkötések ál­tal mintegy negyven törvénytelen gyermek fog törvényesítetni. " A felekezet már próbálkozott korábban a gyermekek törvényesítésének eléré­sével. 1892. május 12-én az igazságügyi niiniszterhez fordultak kérésükkel. Makó súlyát mutatja, hogy az aláíró négy egyházi szolga közül kettő makói volt: Bárányi Antal és Zeitler Rudolf. 146 A próbálkozás nem sikerült. De az, hogy az anyaköny­vezés körül már megint nincs minden rendben, mutatja, hogy hivatalos ügyben kellett anyakönyvi kivonatot kiállítani a legitim anyakönyv-vezetési joggal nem is bíró makói gyülekezetnek. A dokumentumot 1893. augusztus 4-én Bárányi Antal, mint a makói Krisztus­ban Hívő Gyülekezet anyakönyv-vezetője a vásárhelyi királyi bíróság számára. „Halotti Bizonyítvány Mely szerinti én Alulirot Mint Makói Krisztusban hívő Gyülekezet Anyakönyv ve­zetője az anya könyvből kimásolva írom hogy ezen Novákovics Lukács (atya András anya Berkó Juliánná ki szabó Segéd volt Cs. K. gyalogos születési hely Szabadka) meg halt itt Makón 1893 év Április 8 és eltemetet Krisztusban Szertartás szerint melyet saját kezem neve Aláírásával megerösitet. " Az egyházpolitikai törvények megszületése után az anyakönyvezés problémája megoldódott, és a gyermekek törvényesítésének sem volt a továbbiakban akadálya. A makói nazarénus gyerekek tömeges törvényesítése bonyodalom nélkül végbe ment. A sikerek mellett voltak „kudarcok": kizárások és kilépések is. Az 1875 és 1896 közötti években, mint korábban említettük, valószínűleg a tagságnak valamivel több mint 10%-a hagyta el a gyülekezetet. A kizártak vagy maguktól távozók figye­lemre számíthattak. Az első ilyen nagyobb jelentőségű eset szélesebb publicitást is kapott. Négy gyermekes család tért vissza a református egyház kebelébe. Szabó Sámuel és Szűcs Sára 4 fiúgyermekét keresztelték meg 1879. október 22-én. Az eset fontosságát mutatja, hogy a keresztszülői föladatokra Szőllősi Antal és fe­lesége vállalkoztak. A Maros erről így írt: „Ritka s talán éppen ezért annál meghatóbb csendes ünnepély folyt le folyó hó 22-én a makói református szentegyházban délután 3 órakor. Ugyanis egy helybéli apának négy fi gyermeke kereszteltetett meg, kik közül Antal hat, a Sámuel négy, Zsigmond két éves, a legkisebb Sándor csak három hónapos volt. Aligha lát e sorok írója többé, de ez a száz éves templom is csak ritkán oly szép jelenetet, mint aminőt látott akkor, midőn szép, értelmes arcú kicsinyek, kiknek meglátszik, hogy eddig is 146 KARDOS-SZIGETI 246.1. 147 Maros 1893 augusztus 23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom