A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

ORBÁN Imre: A nazarénus gyülekezet megjelenése és térhódítása Makón

gondosan neveltettek, a szelíd lelkű keresztanyának gyöngéd szavaira alázatosan hajtják meg fejüket az urunk oltára felé...nt. Szőllősi Antal református lelkész úr neje nevében is, midőn kötelezte magát, hogy szükség esetén keresztfiainak református vallásban neveltetéséről gondoskodni fog...A dolog megfejtése az, hogy egy nazarénus tért vissza a református egyház kebelébe. "

u8 Föltételezhetünk egy visszaáramlási folyamatot. Az 1880. évről szóló jelentésben arról kapunk tudósítást, hogy „a nazarénusok is alább hagytak élességükkel, s számuk eddigi gyarapodása fogyatkozásnak indult, úgy hogy legközelebb is több család vissza tért s eddigi kereszteletlenül élő 5 gyermeket meg is kereszteltek."

149 1887-ben „Megkeresztelkedése után egy hétre menyasszony" címmel egy szintén nazarénus hajadon katolikus vallásra téréséről értesülünk. A nazarénus szülők gyermekeként született Földesi Julianna lett ekkor a római katolikus egyház tagja.

150 Az eset még kuriózumként hatott. Hasonló történt Erdei Viktóriával. A Maros 1888-ban „Lakodalom után keresztelő" címmel számol be az eseményről. Erdei Viktória, aki „nazarénus szülők gyermeke volt, még eddig nem volt megkeresztelve,"

151 amit a házasságkötés után — református szertartás szerint — pótolni kellett. Jelesebb eset volt 1892-ben egy 19 éves fiú ikerpár visszatérése. Hogy ez a katolikus egyház számára is azért fontos, jelzik a körülmények. A két fiatalembert Kun László plébános keresztelte meg. Az 1873-ban Gilicze Antal (római katolikus) és Kis Viktória (görög katolikus) gyermekeiként született ikrek (Gilicze Antal és Sándor) keresztszülei Szentes Vidor, lovag, királyi közjegyző és Lonovics Albert, Lonovics püspök rokona, árvaszéki elnök lettek.

152 „Érdekes keresztelés lesz" címmel a Maros is tudósított az eseményről.

153 A GYÜLEKEZET A SZÁZADFORDULÓN ÉS AZ ÚJ SZÁZAD ELSŐ ÉVTIZEDEIBEN (1897-1920) Kilépések az 1896-os év után is voltak, bár már nem kaptak akkora figyelmet, mint a korábbiak. Ezekből látszik, a felekezet őrizte pozícióit. Legföljebb az újságok reagáltak egy-egy rövid hírben. így tudjuk meg, hogy 1898-ban tízen lettek Makón felekezet nélküliek, akik közül öten léptek be a nazarénusok közé.

154 Föltűnést keltett id. Szabó György csatlakozása 1899-ben, aki hosszú időn át volt városi tanácsos és városgazda.

155 190 7-ben a református egyház tagjai közül tizenegyen (4 férfi és 7 nő) lettek nazarénusokká.

156 1909-ben a református egyházból tízen 148 Maros 1879. október 26. 149 Jelentés a makói reform. Egyház szellemi és anyagi állapotáról 1879. évről TtREL I. 29. i. 115. 150 Maros, 1887. november 27. 151 Maros 1888. január 22. 152 „A makói rk. plébánia Egyház születési és halál. Könyveinek kiegészítése. Nazarénusok kezdve 1873-tór c anyakönyv bejegyzése. Mb. Rk. Lt. 153 Maros 1892. január 10. 154 Maros 1899. január 26. 155 Maros 1899. április 9. 156 Egyházlátogatási jegyzőkönyv. TtREL 1.29.3.