A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

ORBÁN Imre: A nazarénus gyülekezet megjelenése és térhódítása Makón

csatlakoztak a nazarénusokhoz. 1912-ben 11 személyről tudunk, akik elhagyták a református egyházat. Közöttük több mesterember, 3 ács és 1 kovács is volt.

158 A gyülekezet számának meghatározása továbbra is ellentmondó. Úgy a római katolikus, mint a református hivatalos egyházi jelentések a század elején bizonytalanok. Jelzik, vannak nazarénusok Makón, de nem tudni pontosan hányan. Ez különösen is református részről nem valami eltussolási kísérlet, de olyan nagy a makói református gyülekezet (több mint 16 ezer fő), hogy a lelkészek napi munkájuk során szinte megoldhatatlan föladatokkal kerültek szembe. A római katolikus sematizmus 1901-ben 131,

159 1903-ban 351 főről tudósít.

160 Ezt a számot ismétlik a későbbi sematizmusok egészen az 1910-es évekig. A református egyházlátogatási jegyzőkönyv 1907-ben 312-re teszi a számukat.

161 A századforduló évei tehát még a gyülekezet virágkorának a részei. A századforduló már bizonyíthatóan változást hozott a felekezet emberek általi megítélésében. A nagy konfliktusok lezárulása, a mindennapi életben való tapasztalás inkább a megbecsülésüket növelte. A tömeges kilépésektől számított öt év elteltével — kilépők eddig voltak kötelesek előző felekezetük számára egyházi adót fizetni — a nazarénusok sikeresen próbálkoztak a felekezeti adó alóli fölmentés elérésével. Bárányi Antal kérte, hogy az 1896-ban a református egyházból kilépett nazarénusok ellen az egyházi adóhátralék miatt foganatosított végrehajtási eljárásokat az egyháztanács szüntesse be. A presbitérium 1901. szeptember 25-én nem a korábban megszokott elutasítással válaszolt, előbb meghallgatták az egyház ügyészét.

162 November 30-án úgy határoztak, hogy mivel az 1895. évi XLIII. törvénycikk a kilépés után öt évig érvényben hagyta kötelezettségeiket a református egyházzal szemben, a nazarénusok egyházi adójukat 1901. december 31-ig tartoztak fizetni. 1902. január l-jétől személyes egyházadó nem terhelte őket, csak az állami adójuk után vártak tőlük adóbefizetést. Még kimondták, ha a nazarénus szülők gyermekei a református iskolába járnak, azok ezután iskolafenntartásra személyenként 12 koronát fizessenek.

163 A református gyermekek után ekkor már rég nem számítottak tandíjat. A nazarénusok soknak találván az összeget, kérték annak 8 koronára való csökkentését a felekezet iskolaszékétől. Ezt a presbitérium elutasította, sőt a gyermekeket reformátusnak tekintve a befizetett 12 koronát az egyház pénztárába utalta.

164 A pontos nyilvántartás immár a református egyház számára is elengedhetetlenné vált. Ugyan 1896-ban még nem vezetett listát a lelkészi hivatal a kilépett na157 Makói Hírlap 1910. január 21. 158 Áttértek anyakönyve 1908. Mú. Réf. It. A felekezetnélkülivé lett 11 fő vallásválasztását nem ismerjük. Valószínű, többségük a nazarénusokhoz csatlakozott. 159 Schematismus Cleri Dioecesis Csanadiensis pro anno MCMII. Temesvárini, 1902. 108.1. Ezt az adatot ismétli a Makó és Vidéke újság 1902. június 6. 160 Schematismus Cleri Dioecesis Csanadiensis pro anno MCMV. Temesvárini, 1904. 110.1. 161 Egyházlátogatási jegyzőkönyv, 1908. TtREL I.29.h.3. Esperesi általános jelentés a békésbánáti református egyházmegye 1907. évi állapotáról. Gyula, 1908. 7.1. 162 Egyháztanács gyűlési jegyzőkönyv 1884-1901. 168/1901. Mú. Ref. It. 163 Uo. 179/1901. 164 Egyháztanács gyűlési jegyzőkönyv 1902-1906. 245/1902. Mú. Ref. It.