A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

ORBÁN Imre: A nazarénus gyülekezet megjelenése és térhódítása Makón

csatlakoztak a nazarénusokhoz. 1912-ben 11 személyről tudunk, akik elhagyták a református egyházat. Közöttük több mesterember, 3 ács és 1 kovács is volt. 158 A gyülekezet számának meghatározása továbbra is ellentmondó. Úgy a római katolikus, mint a református hivatalos egyházi jelentések a szá­zad elején bizonytalanok. Jelzik, vannak nazarénusok Makón, de nem tudni pon­tosan hányan. Ez különösen is református részről nem valami eltussolási kísérlet, de olyan nagy a makói református gyülekezet (több mint 16 ezer fő), hogy a lelké­szek napi munkájuk során szinte megoldhatatlan föladatokkal kerültek szembe. A római katolikus sematizmus 1901-ben 131, 159 1903-ban 351 főről tudósít. 160 Ezt a számot ismétlik a későbbi sematizmusok egészen az 1910-es évekig. A refor­mátus egyházlátogatási jegyzőkönyv 1907-ben 312-re teszi a számukat. 161 A szá­zadforduló évei tehát még a gyülekezet virágkorának a részei. A századforduló már bizonyíthatóan változást hozott a felekezet emberek álta­li megítélésében. A nagy konfliktusok lezárulása, a mindennapi életben való ta­pasztalás inkább a megbecsülésüket növelte. A tömeges kilépésektől számított öt év elteltével — kilépők eddig voltak kötele­sek előző felekezetük számára egyházi adót fizetni — a nazarénusok sikeresen pró­bálkoztak a felekezeti adó alóli fölmentés elérésével. Bárányi Antal kérte, hogy az 1896-ban a református egyházból kilépett nazarénusok ellen az egyházi adóhátra­lék miatt foganatosított végrehajtási eljárásokat az egyháztanács szüntesse be. A presbitérium 1901. szeptember 25-én nem a korábban megszokott elutasítással válaszolt, előbb meghallgatták az egyház ügyészét. 162 November 30-án úgy hatá­roztak, hogy mivel az 1895. évi XLIII. törvénycikk a kilépés után öt évig érvény­ben hagyta kötelezettségeiket a református egyházzal szemben, a nazarénusok egyházi adójukat 1901. december 31-ig tartoztak fizetni. 1902. január l-jétől személyes egyházadó nem terhelte őket, csak az állami adójuk után vártak tőlük adóbefizetést. Még kimondták, ha a nazarénus szülők gyermekei a református is­kolába járnak, azok ezután iskolafenntartásra személyenként 12 koronát fizesse­nek. 163 A református gyermekek után ekkor már rég nem számítottak tandíjat. A nazarénusok soknak találván az összeget, kérték annak 8 koronára való csökken­tését a felekezet iskolaszékétől. Ezt a presbitérium elutasította, sőt a gyermekeket reformátusnak tekintve a befizetett 12 koronát az egyház pénztárába utalta. 164 A pontos nyilvántartás immár a református egyház számára is elengedhetet­lenné vált. Ugyan 1896-ban még nem vezetett listát a lelkészi hivatal a kilépett na­157 Makói Hírlap 1910. január 21. 158 Áttértek anyakönyve 1908. Mú. Réf. It. A felekezetnélkülivé lett 11 fő vallásválasztását nem is­merjük. Valószínű, többségük a nazarénusokhoz csatlakozott. 159 Schematismus Cleri Dioecesis Csanadiensis pro anno MCMII. Temesvárini, 1902. 108.1. Ezt az adatot ismétli a Makó és Vidéke újság 1902. június 6. 160 Schematismus Cleri Dioecesis Csanadiensis pro anno MCMV. Temesvárini, 1904. 110.1. 161 Egyházlátogatási jegyzőkönyv, 1908. TtREL I.29.h.3. Esperesi általános jelentés a békésbánáti református egyházmegye 1907. évi állapotáról. Gyula, 1908. 7.1. 162 Egyháztanács gyűlési jegyzőkönyv 1884-1901. 168/1901. Mú. Ref. It. 163 Uo. 179/1901. 164 Egyháztanács gyűlési jegyzőkönyv 1902-1906. 245/1902. Mú. Ref. It.

Next

/
Oldalképek
Tartalom