A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)
ZOMBORI István: Almai (Aigner-Rengey) Gyula szegedi polgár visszaemlékezése 1848-1849-es honvédszolgálatára
adalékokon túl föltétlenül van egy ilyen vonzata is az itt publikált visszaemlékezésnek. 5 Az általunk korábban tárgyalt, különböző szegedi, hangsúlyozottan nem főfoglalkozásszerűen az írásbeliséget űző személyek visszaemlékezései tematikájukban széles kört ölelnek föl, a családtörténettől az Európát átfogó barangolásig, az 1848-49-es szabadságharc élményétől, az első világháborús frontnaplón át a második világháborús munkaszolgálatig, illetve haláltáborba hurcolásig. E tekintetben a jelen írás témájául szolgáló mű kizárólag az 1848-49-es szabadságharc idejére korlátozódik és e tekintetben országosan egy igen bő és gazdag műfaj részét képezi. A forradalom és szabadságharc számos jeles politikai, katonai személyisége az eseményeket követően nem sokkal hosszabb-rövidebb ideig terjedő visszaemlékezést készített, amelyek az adott személyek képességeitől függően, a gyengébb írásoktól az egészen professzionális, sőt szépirodalmi értékeket fölmutató munkákig terjednek. Ezek részletes fölsorolására, tárgyalására jelen munkában nincsen helyünk, de ez nem is szükséges. Ugyanakkor a 19. század második felében, sőt, még a 20. század elején is az életben maradott, egyszerűbb közszereplők is különböző indíttatástól vezérelve feladatuknak érezték, hogy valamilyen módon elkészítsék viszaemlékezésüket. Ezek műfajilag, terjedelmileg és színvonalukat tekintve rendkívül széles skálát képeznek. Találhatók benne a különböző prózai és verses visszaemlékezések, a családok számára leírt vagy lediktált írásművek. Vannak olyan munkák, amelyek egyházi személyek részéről, a hivatalos egyházi iratokban, história domusokban történő följegyzésekben hagyták emlékeiket az utókorra. 6 Ugyanakkor nem áll módunkban áttekinteni azt a kiterjedt anyagot, amely az ország egészében eddig kiadott kisebb katonai és politikai jelentőségű személyek hosszabb-rövidebb terjedelmű naplóit, visszaemlékezéseit fogja össze. Inkább a frissebb kiadványokból említjük a korábban már hivatkozott, H. Szabó Lajos által közzétett: „Naplók, versek, levelek a szabadságharc korából" című gyűjteményt, amely Pápa és környékének, illetve Veszprém megye e témában érintett személyeinek anyagából közöl válogatást. Hasonlóképpen Veszprém megyei kitekintéssel készült az 1848-49-es visszaemlékezések, illetve az ehhez kapcsolódó 1848-49-es kultusz kialakulásának áttekintésére az: „Emlékezet, kultusz, történelem. Tanulmányok az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából" című kötet. (Veszprém, 1999), amely Hudi József és Tóth G. Péter szerkesztésében látott napvilágot. A szűkebben vett szegedi anyagokat tekintetbe véve, elsősorban Kováts István visszaemlékezését kell említenünk. 7 Azután meg kell említeni az országos hírű, de 5 Lásd ZOMBORI István 1981, 1986, 1988, 1990, 1995. 6 Példaként említhetnénk Lőw Lipót pápai rabbi tevékenységét, illetve Plosszer Ferenc pápai káplán naplóját 1848-ból. Mindkét személyre vonatkozó anyagot közli H. SZABÓ Lajos: Naplók, versek, levelek a szabadságharc korából. Pápa, 1998. A Lőw Lipótra vonatkozó rész 89-105; a Plosszer Ferencre vonatkozó anyag ugyan ott 107-133. HERMANN István tette közzé „Plosszer Ferenc káplán feljegyzései 1848-49-ről a pápai Szent István Római Katolikus Plébánia história domusában." című anyagot. Pápa, 1998. 7 ZOMBORI István 1981.