A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

ORBÁN Imre: A nazarénus gyülekezet megjelenése és térhódítása Makón

kus sem rendelkezett hasonlóval, s a többi egyházaknak is voltak jóval rosszabb állapotban lévő liturgikus, közösségi helyei. A makói imaház országosan is az egyik legsikerültebb nazarénus épületnek számított. A főjegyző, midőn utasította a várost egy üggyel kapcsolatban meg is jegyezte, Makón a nazarénusok „elég diszes imaházat" emeltek, amiből gyaníthatóan „jelentékeny tagokat" számlál a gyülekezet.

1 A felekezet további térhódításának megakadályozása és visszaszorítása érdekében végzett tevékenységét tekintve országosan kiemelkedő szerepet játszott Szőllősi Antal, a makói református egyház lelkésze. Személyét igényes föllépés jellemezte. Igyekezett a legalaposabb tájékozottságra szert tenni. Ismerte a tárgyban megjelent írásokat, az újságok tudósításait, ezekről följegyzéseket vezetett. Több mint ötven levelet küldött szét az országban olyan részeire, ahonnan fölvüágosítást remélt a nazarénusok ügyét illetően. Az okokat kutatta, s igyekezett pontos adatokhoz jutni. Törekvéseiben nem sok társra talált. Nem kapta meg azt a támogatottságot, amit remélt. Leveleire alig érkezett válasz.

115 Álláspontját kifejtve rendszeresen cikkezett a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapok hasábjain. Véleményét nyomtatásban kiadott műveiben foglalta össze. Előbb 1870-ben Hódmezővásárhelyen nyomtatta ki a „I. Nazarénusok — vagy mi mindegy Krisztus követők-é, II. E felekezet tudományának bírálata. 2 Népszerű egyházi beszéd. Irta és elmondta Szőllősi Antal a makói ref. egyh. egyik lelkésze" címmel írását. Ennek tiszta jövedelmét a makói református iskolák fölszerelésének javítására ajánlotta föl. A másik munkája „A Nazarénusokról" 1871-ben jelent meg a Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelmező 471-492. lapján. A nazarénusok története, tételeik ismertetése, az ellenük való föllépés módja, ezek fő témát. A megjelenés után szétr küldte a példányokat fontosabb egyházi vezetőknek és gyülekezeteknek. Az egyházi beszédek 1000 példányban látott napvilágot. Ebből rögtön Vásárhelyen hagyott 400-at, ahol szintén elég nagy volt a nazarénus felekezet.

116 Az esperesnek 25-öt küldött, hogy ossza szét a szuperintendentális ülésen. Fölhívta lelkésztársait, ahol hasonló gondokkal küzdenek, vagy csak szeretnék az ügyet megismerni, szívesen bocsát rendelkezésükre írásából. Emellett a makói református gyülekezettel együtt fő szorgalmazója volt a kérdés törvényi rendezésének. Egyfelől jól látta, s az espereshez írt több levelében ki is fejtette, milyen „káros" hatása volt az Eötvös féle intézkedésnek. A 12548/1868-as rendelet félre magyarázva „úgy dicsekszenek mint szabad vallás gyakorlatukat biztosító törvénnyel, és az által is sokakat zavarba ejtenek."

117 A minisztérium „mondhatnók elismerte és vallás szabad gyakorlatával ruházta föl őket". A lelkész állítja, ezt követően nőtt meg a nazarénusok száma igazán.

118 Ugyanakkor jelent meg Hódmezővásárhelyen a „Krisztusban hívő gyülekezet rendtartásainak ismertetése", 114 CsMLT MFLT MVTI 494/1875 115 Levelére nem sok válasz érkezett. Ezek ma is megtalálható a Makó-belvárosi Református Gyülekezet Levéltárában. Értékük miatt a III-VII. sz. függelékekben közöljük ezeket. 116 Hódmezővásárhelyen a számuk 1871-ben a hivatalos Összeírás szerint 312 fő. SZŐLLŐSI 1871. 475.1. 117 Egyházgyűlési Jegyzőkönyv 1869. évtől 1877. június havig. 165/1870. Mú. Ref. It. 118 TtREL I. 29. i. 115.