A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

ORBÁN Imre: A nazarénus gyülekezet megjelenése és térhódítása Makón

valamint az, hogy imaházakat építenek, nagyban megnövelte e hitfelekezet önbizalmát. Ezért mindenképpen a törvényhozás segítségét kell kérni.

119 A makói gyülekezet ezért 1870. április 24-én az egyházmegye vezetőjéhez, Hajnal espereshez fordult. A helyzetet részletesen ismertetve arra kérte az esperest, hogy az esperesek szuperintendentális ülésén javaslatukat terjessze elő. Az esperesek azonban nem fogadták el a „törvényhozás általi rendezésre" tett kezdeményezést.

120 A javaslatot ezután nem egyszer megismételték. „Az egyház óhajtja, hogy a főtiszt, egyh. ker. a minden tekintetben veszélyes Nazarenismus korlátozására maga a minisztériumhoz felhívást intézni méltóztassék. "

l21 — olvashatjuk a makói gyülekezet nél tett 1876-os canonica visitatio jegyzőkönyvében. Szőllősi a lelkészeknek megoldásként a prédikálást javasolja. Mindenkinek pedig a szóval és tettel való kiállást a református tanítás mellett. Láttuk, ezt ő maga is tudta, ennek ekkor még igencsak kevés hozadéka lehetett. A GYÜLEKEZET VIRÁGKORA (1876-1896) Az 1870-es évek közepére, még ha a törvényi föltételek ezekben az években főként a katonáskodás kérdésében nehezültek is, kiépült a makói nazarénus gyülekezet intézményrendszere. Volt születési, halálozási és egybekelési anyakönyvük. Saját pecsétet használtak.

122 Pontos jegyzéket vezettek az új tagokról. Ha kellett, anyakönyvi bizonylatot is kiadtak. Megnyitották a temetőjüket, rendelkeztek egy igen szép és alkalmas gyülekezeti házzal. Makó megszokta és elfogadta a nazarénusokat. A sajtótudósítások alapján úgy tűnik, hogy ugyan gyakorta „csodabogarakként" kezelték őket, de nem voltak velük szemben ellenségesek. A hivatalos egyházak, különösen a református természetesen nem nyugodott bele ennyire könnyen hívei elvesztésébe, de már helyi erőszakos hatósági föllépéstől nem kellett tartani. Megteremtődtek az autonóm gyülekezeti élet föltételei. Ellentétek persze azért még fölmerültek. A makói nazarénus felekezet ezekben az években egyre fontosabb regionális központtá alakult, sőt országosan is a jelentős gyülekezetek között tartották számon. Létszáma, szervezettsége, anyagi ereje ezt egyaránt indokolta. Az önálló gyülekezeti életre még nem képes környékbelei csoportok anyakönyvi adatait itt vezették. Ezekből Mtilnik, hogy szorosan kapcsolódott Makóhoz Földeák, Nagylak, Kiszombor. Gyakorlatilag itt alapozódott meg az a nagylaki gyülekezet. Makón született újjá, azaz lett a felekezet tagja és vette fól a keresztségét 1885-ben nyolc, 1887-ben egy nagylaki.

123 Nagylak 1888-ra annyira megerősödött, hogy 119 Uo. 120 Uo. SZŐLLŐSI 1871. 487-488. l. 121 TtREL I. 29. h. 1. 122 1893-ban egy ekkor keletkezett anyakönyvi igazolás szerint már biztos létezett. Körirata: „A MAKÓI KRISZTUSBAN HÍVŐ GYÜLEKEZET." Maros 1893. augusztus 23. 123 A gyülekezet anyakönyveinek a bejegyzései. M. Naz. It.