A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

ORBÁN Imre: A nazarénus gyülekezet megjelenése és térhódítása Makón

lenőrizzék működésüket, és gondoskodjanak arról, hogy a nazarénusok előző felekezetük iránti kötelezettségeiket teljesítsék. Ha ezt nem teszik, azt a hatóságok, mint egyéb esetekben, úgy a nazarénusokkal szemben is kötelesek eljárni. Majd kiegészítésként hozzá teszi, mivel a nazarénusok törvényesen el nem ismert felekezet, ezért az előző felekezetükből törvényesen kilépetteknek nem tekinthetők. Ezért a körükben történt születésekről és halálozásokról törvény szerinti felekezetük nyilvántartás végett értesítendő?

2. Ez a megközelítés — törvényesen ki nem lépett és nyüvántartás- már az egyház számára is elfogadhatóbb volt. A nazarénus kérdésben tehát az állam és a megye elment addig, míg mehetett. Többről, pl. a fegyveres katonai szolgálat megtagadásának az elfogadásáról nem lehetett szó. Közben megérkezett a belügyminiszter rendelete is. Az 1875. február 8-án kelt és az alispánhoz intézett utasítás így fogalmazott: az „anyakönyvezést, nem különben ezen felekezet mindennemű működését a legéberebb figyelemmel kísérje, a szükségeshez képest saját hatás körében intézkedjék, valamint az e téren előforduló jelentékenyebb esetekről jelentést hozzám felterjessze.

,>94 Makón az utasításnak teljes egészében érvényt szereztek. Sőt valamelyest meg is előzték az 1875-ös rendelkezést, hisz az anyakönyvek vezetését már 1873-ban elkezdték.

95 A különböző felekezetek rendszeresen megkapták a valaha hozzájuk tarozottakról a jelentéseket. S midőn 1875-ben a városi iktató tett panaszt a hivatalnál, miszerint „a Nazarénus vallást követők szülötteik és halottaiknak anyakönyvezését vagy éppen nem vagy igen ritkán eszközlik, * korábban a keresztelésekkel és temetésekkel kapcsolatban tapasztalt nem túl lelkes föllépéstől eltérően a város határozottan reagált. Meghagyta a rendőrkapitánynak, hogy „a Nazarénus hitfelekezet elöljáróit szigorú bírságolás terhe alatt utasítsa, hogy szülötteiket és halottaikat a városi igtatónál esetről esetre bejelentsék, " s az ügy állásáról 8 napon belül jelentést kért.

96 Az anyakönyvi ívek tanúsága szerint e téren ezután nem fordultak elő hiányosságok. Csak a reformátusok részéről merült föl panasz a későbbiekben. Szőllősi Antal 1877. február 2-án jelezte a polgármesteri hivatalnak, hogy a várostól kapott anyakönyvek nem tartalmazzák az összes szükséges adatot. Másfelől fölszólítja a várost, tiltsa be a már idézett rendeletek értelmében a nazarénus egybekelések följegyzését. Ezek ugyanis továbbra is törvénytelenek, és „az illetők ezen cselekmény által azon tévhitre ne vezéreltessenek, mintha egybemenetelük a bejegyzés által a törvényesség jellegét megnyerte volna." Ezzel együtt az 1876-os évről „Kivonat a Nazarénusok egybekeléseiről" címmel kapott kimutatást vissza is küldte az iktatónak. Posonyi polgármester február 8-án a kifogásolt egybekelések följegyzését beszüntette.

97 Meg kell még említenünk, hogy a város és a járás mellett a makói római katolikus egyház is vezetett anyakönyvet a nazarénusokról „A makói rk plébánia Egyház születési és halál. Könyveinek kiegészítése. Nazarénusok — kezdve 1873-tól" cím 93 Mb. Rk. Lt. 42/1.57.1875 94 CsMLT MFLT MVTT 699/1875 95 CSMLT Alisp. 3565/1895 96 CsMLT MFLT MVTI 1545/1875 97 CsMLT MFLT MVTI 1917/1876