A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)
ORBÁN Imre: A nazarénus gyülekezet megjelenése és térhódítása Makón
alatt. Ebben a valaha katolikus volt és az Egyház törvényei szerint a felekezethez tartozók adatainak följegyzéseit találjuk 1869-től 1895-ig. Ebbe tehát nemcsak a tiszta katolikus családokból, hanem a vegyes házasságokból származókat is bejegyezték. Az 1870-es évek elején az egyházi adó fizetése körül is bonyodalom alakult ki. Ez bizonyára már szélesebb körben visszatetszést váltott ki a református népességben. A nazarénusok ugyanis szerettek volna az eddig mindenkire egyformán kirótt egyházi adótól megszabadulni. A presbitérium azonban a következő indoklással elutasította a kérést: „A Nazarénusok... gyermekeiket iskoláinkba járatják, s temetőinkbe temetkeznek, így az egyház javadalmaiban részesülésöket folyvást érvénybe tartják, ennek folytán indítványoztatott hogy ha a javadalmainkban részesülnek, a teherben is részesíttessenek az egyházi adónak rajok vetése által. '® 8 Erre válaszul négyen újból próbálkoztak. Bárányi Antal, Gera Pál, B. Szűcs József és Koczkás Mihály megjelentek a lelkészi hivatalban, ahol — mondván, „Egyházi adó fizetéssel az egyháznak nem tartoznak" — újabb kérvényt adtak be az adó elengedését kérve, egyben visszahozták adókönyveiket is. Az eddig példa nélküli eset nagy megütközést keltett. A kérvényt és az adókönyveket a presbitériumi ülés elé vitték. A presbitérium a fönti indokok alapján október 30-án a kérvényt határozottabb hangon ismét elutasította még azt is hozzátéve: „mind addig míg a nazarénusok gyülekezete törvényesen elismert vallás felekezetnek kijelentve nem lesz előbbi határozatától eltérni nem fog. " A egyház gondnoka ezután az „elsőrendű" folyamodót, Bárányi Antalt behívatta, és neki a kérvénnyel együtt az adókönyveket visszaadta." Ennek ellenére 1871 március-áprilisában történt még egy kísérlet. A gyülekezet tekintélyesebb tagjai közül öten: Joó János, Király Márton, Tóth István, Lőkős József és Bárányi Antal ismételten az egyházi adó alóli fölmentésüket kérték. A presbitériumi ülés azonban a korábbam hozott határozatához híven most már nem is foglakkozott az üggyel. A kérdést véglegesen eldöntöttnek tekintette. 100 Az adófizetés országosan is gondot okozott. Ezért a különböző törvényhatóságoknak 1875-ben megküldött, általunk már említett Trefort Ágoston féle utasítás leszögezte, hogy a hivatal a „Nazarénusok... ellenében egyházi adó vagy párbér czímén az illető egyház által követelt járandóságokat vagy hátralékokat épen ugy hajtsa be, s hajtassa be, mint az egyház más tagjai ellenében. " Egyszersmind minden esetlegesen eddig bárki által kiadott fölfügge sztést megszüntetett. 101 Ezután minden próbálkozás hiába való lett volna. Országos nyilvánosságot kapó véleménykülönbség alakult ki a nazarénusok temetőnyitási szándéka körül. A nazarénus közösség vezetői tudták, fontos az önálló temető a gyülekezeti élet szempontjából. Másfelől szívesen különültek el az igaz, azaz a nazarénus hitre még el nem jutottaktól. A temetőnyitás egyben újabb lépés az önálló intézményi keretek kialakításában. 98 Egyházgyűlési Jegyzőkönyv 1869. évtől 1877. június havig. 155/1870. Mú. Ref. It. 99 Uo. 113/1870 100 Uo. 144/1871 101 Az utasítás valamennyi egyház levéltárában megvan. Mb. Rk. Lt. 42/1 57 1875.
