A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

ORBÁN Imre: A nazarénus gyülekezet megjelenése és térhódítása Makón

katona tagját, Kis Jánost. Üldözéséről nincs tudomásunk, mely illik ezen évek országos gyakorlatába. A gyülekezet anyakönyveinek az adatai is a határozott növekedésre utalnak. A születések és halálozások egymáshoz való aránya ugyan a születések kárára változott, de ennek nem a tagság átlag életkorának növekedése az oka, hanem az országosnál is nagyobb arányú makói gyermekhalandóság és az 1872—73-as kolerajárvány.

68 A házasságok csak már a gyülekezetben kötött tiszta nazarénus párokat jelöli. A házasokként belépettek száma jóval nagyobb. 1869 1870 1871 1872 1873 1874 1875 Születés 11 18 20 16 17 18 17 Halálozás 3 5 11 15 21 16 12 Házasság 2 2 3 4 4 3 Új tagok Nincs adat 9 A tagok számának gyors makói növekedése országosan is föltűnést keltett. 1874-ben a sajtó attól volt hangos, hogy 80 református család tért át Makón a nazarénus hitre, és már egy díszes imaházat is építettek. Ezekre a hírekre válaszolva írta a Maros, hogy csakugyan építettek ebben az évben egy számukhoz képest elegendő imaházat, „de a hír első tétele merő alaptalanság, mert Makón a nazarénusok összes száma is alig képez 80 családot, arra pedig soha nem volt eset, hogy valaha csak két, sőt egyetlen egész család is lett volna egyszerre nazarénussá."

69 Támasz volt a makói gyülekezetnek, hogy a felekezethez tartozók száma egész Csanád megyében növekedett. A vallás- és közoktatás ügyi minisztériumhoz intézett levelében az alispán 1869-ben megjegyezte az „u. n. nazarénus hitet vallók s megyénk területén nem csekély számmal találhatók " Makó mellett a másik jelentősebb közösség Battonya városban körvonalazódott. 1874-ben a szolgabíró azt jelenti Makóra az alispánnak, hogy a nazarénus vallás követői „egy idő ota nagyon szaporodnak". De voltak hívők más környező településeken is.

70 Az 1870-es évek elején lassan virágzásnak induló makói nazarénus közösség életéről nem sokat tudunk. A környezet reakciói alapján lehet megállapításokat tenni. A róluk szóló tudósítások bizonytalansága jelzi, gyülekezeti életüket „rejtőzködés" jellemezte. Országosan sem lehet egy egységes képet rajzolni róluk, így helyi sajátságok kimutatása még nehezebb. Makón való megjelenésük okaiként, mint másutt, a társadalmi, gazdasági feszültségeket és az embereknek a meglévő, egyre inkább személytelen, csak terheket kirovó, pusztán szolgáltatóvá lett egyházi rendszerrel való elégedetlenségüket jelölhetjük meg. Az ezekkel való éles szembenállásuk nyilvánul meg a megszokottól eltérő életvitelükben. Tevékeny közösségi életre vágytak, ahol mindenki, az egyszerűbb, iskolázatlanabb emberek is megtapasztalhatták fontosságukat. A tár68 BÁLINT NAGY 100-104.1. 69 Maros 1874. november 22. 70 CSMLT Alisp. 3565/1895