A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)
MARJANUCZ László: Magyarcsanád vázlatos történeti demográfiája
növelő hatása, illetve az a helyi körülmény, hogy ugyanekkor nagy erőfeszítéseket tettek az árvízvédekezés területén. 1863-ban befejezték a Maros szabályozását és ez növelte a termelés biztonságát, az pedig jótékonyan hatott a családi életre. Megenűíthetjük még a töltésen túli területek 1869/1870 fordulóján történt kiosztását, melynek során átlag két kaszálót juttattak a réti gazdálkodást folytató parasztoknak. Ez a földszerzési lehetőség és a magyarcsanádi piac megnyitása 1870-ben ugyancsak kedvezően befolyásolta a népszaporulat ügyét. 16 A második legmagasabb halálozási arányt 1831-ben jegyezték fel a krónikások. Mindez azt mutatja, hogy a súlyos fertőző betegségekkel szemben a kor orvostudománya és egészségügyi rendszere nem tudott sikerrel megbírózni. Abban az évben Csanádon 167 halálesetet jelentettek a természetesen elhaltakkal együtt. Forrásaink szerint a járványnak 100 ember esett áldozatul, nem beszélve a lakosok között kitör pánik hangulatról. Olyan is megtörtént, hogy aki egyik nap kikísérte szomszédját a temetőbe, másnap már ő sem volt az élők sorában. 17 A fertőzések okozta kirívóan magas halandóság távlatilag a népesség növekedésének lelassulását eredményezi. Ezt bizonyítja Magyarcsanád össznépességének alakulása: az 1828-ban regisztrált 2500 fő 1850-re 2476-ra apadt, s csak 1857-ben haladta meg az 1828-as szintet, mert az akkor összeírtak száma 2700-ra rúgott 18 A század utolsó évtizedében (1890-1900) mindössze egy esztendőben (1892) haladta meg a halálozási mutató a korszakra kiszámított átlagot, a többi évben ennek jóval alatta maradt. Csak az utolsó tíz évre kalkulált éves halálozási átlag 93,09 fő. Ezek a számok bizonyítják, hogy a mortalitási folyamat vesztett üteméből a századfordulóra. Ebbe minden bizonnyal belejátszott a Magyarcsanádon is tapasztalt századfordulós gazdasági föllendülés. Emelkedett a lakosság reáljövedelme, bőségesebb és jobb lett az élelem, javultak a lakhatási viszonyok és életkörülmények (fűtött házak, meleg ruhák). Ezek együttesen nagy szerepet játszottak a népesség halálozási arányszámának meghatározásában. 19 Nem lebecsülhető a közegészségügyi módszereknek a fejlődése és elterjedése, ami faluhelyen elsősorban a leggyilkosabb kórok elleni védőoltásban (pl. himlőoltás) jutott kifejezésre. A betegségekkel szembeni egyre sikeresebb orvosi védekezés és a gazdasági-társadalmi állapotok javulása együttesen eredményezték a halandóság statisztikai számokkal is alátámasztott lassú visszaszorulását. A születések és halálozások évenkénti számának egybevetéséből kiszámíthatjuk a természetes népszaporulat nagyságát. Jóllehet a növekmény két tényezőből áll elő, a születések és halálozások különbségéből illetve a vándorlási többletből, most csak az előbbi indexét számítjuk ki. A források szerint a jelzett korszakban a be- és elvándorlással leírható népmozgalom olyan csekély mértékű volt községünkben, hogy az jelentősebb hatást nem gyakorolt a népességszám alakulására. 15 Magyarország Történeti Statisztikai Helységnévtára 5. Csongrád megye. Szerk.: BLAZOVICH László. Budapest, 1995. 70. p. 16 PALUGYAI Imre. i. m. 17 Csongrád Megye Évszázadai Történelmi Olvasókönyv 1. A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc leveréséig. Szerk.: BLAZOVICH László. Szeged, 1985. 18 Helységnévtár 5. 1995. 70. p. 19 GlLICZE János: Emlékirat Magyarcsanádról. In : Magyarcsanádi tanulmányok. Szerk.: Tóth Ferenc. Makó, 1997.
