A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)
TÓTH Ferenc: A magyarcsanádi közúti híd
AZ APÁTFALVI-CSANÁDI RÉV A csanádi rév ezer esztendős, az államalapítástól üzemel. A középkori Apátfalva létrejötte is a révvel függ össze. Ali. században hadiutak vezettek a várakhoz. Csanád várát is ilyen főútvonal kötötte össze Csongráddal, Temesvárral és Kévével. Ezek a katonai célú utak egyben kereskedelmi útvonalként is szolgáltak. A csongrádi hadiút Hódvásárhelynél érte el Csanád megyét; Férged alatt lehetett átkelni a Szárazéren; a vásárral, révvel és vámmal rendelkező Felvelnöknél (Makófalva) közelítette meg a Marost; annak északi partján haladva — a később létrejött Apátfalvánál — vezetett át Csanádra, ahol szombatonként tartottak vásárt. A középkori Apátfalvánál jelentős útelágazás, kisebb közlekedési góc jött létre, ugyanis a Maros jobb partján tovább vezetett a hadiút Aradra; érintve Csiga és Nagylak helységeket, valamint a vámmal rendelkező Abonyt. Hadiút vezetett Gyula várához is. Apátfalva tehát négy főút találkozásánál jött létre. A település Makó, Arad, Csanád és Gyula felől jövő utak csomópontjában településfejlesztési tényező lett. Az első hajlékok eredetileg a rév kiszolgálásával függhettek össze. Általános gyakorlatnak számított a révkocsmák fölállítása, az így létrejött települési mag fokozatosan növekedhetett, és az 1334. évi pápai tizedlajstrom idejére faluvá fejlődött. A középkori Csanád vármegyében a makói és csanádi rév mellett még két helyen jött létre átkelőhely: Veresmart és Pécsk[aj településeknél. A Tisza öt réve is összeköttetésben állt a Csanádival. A szegedi révtől vezető út Szőreget érintve jutott el Csanádra. A kanizsai, szanádi, zentai és moholi révtől vezető utak egyesülve vittek Csanádra. A Keve felöli pedig Becskereken át vezetett Csanádra. A csanádi révnek tehát kiemelkedő szerep jutott, különféle tájegységek piaci központjainak gyűjtő centrumává vált. A csanádi rév már a Gellért legendában is szerepelt. Amikor Gellért püspök tetemével a révhez értek, a „hajót egy egész tömeg sem tudta elindítani, s ahogy evezőiket eldobták kezükből, a hajó oly gyorsan szelte át a vizet, ahogy az emberi mesterséggel sohasem mehetett volna át rajta". A révet Dózsa György hadai is igénybe vették, 1552-től a török kincstár hasznosította. A török fölszabadító harcok után a kamara kezelésében állt, közvetlen fölügyeletet a pécskai uradalom gyakorolt fölötte. A középkori Apátfalva fűvel benőtt romjain 1700-ban Újcsanád vagy Magyarcsanád néven új település jött létre. Fél évszázad múltán Apátfalva a mai helyen épült föl. A rév Magyarcsanád határában működött, de az apátfalviak is szükségszerűen ezt használták. 1 A nagy múltú megyei székváros, Csanád a török hódoltság idején elnéptelenedett. Az egykori híres közigazgatási és püspöki székhely jelentéktelen faluvá változott, de a rév mit sem veszített korábbi jelentőségéből. A 19. század folyamán sok gondot okozott a révhez vezető út hídjainak karbantartása. A javításhoz szükséges faanyagot a pécskai uradalom erdeiből kellett volna biztosítani, végül Csanád megye magazinjából fedezték. Az átkelőhely köteles révként működött. 1817-ben bonyodalmat okozott, hogy Rémolt Jakab hajója 1 TÓTH Ferenc 2000. 41-42.
