A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

TÓTH Ferenc: A magyarcsanádi közúti híd

elszakította a révkötelet.

2 A Maroson a zavartalan vízi közlekedést úgy biztosították, hogy néhány hajót és tutajt összevártak, és ilyenkor a kötelet díjtalanul voltak kötelesek leengedni; mégis a hajók átbocsátásakor előfordult, hogy borravalót is kaptak a révészek. Ezt a rév bérlői általánossá tették, 1835-ben hajónként 30 krajcárt szedtek be. Ekkor Zsótér János és Kakuszi Imre szegedi hajótulajdonosok a megyénél bepanaszolták az árendátort, mire a szolgabíró szigorúan betiltotta a taxa szedését.

3 A rév használóinak hatóságilag meghatározott összeget kellett fizetniük. A napóleoni háborúk utáni pénzromlás miatt évente emelték a vám összegét. A révbér fizetése alól mentesültek az egyházi renden lévők, az ország nagyjai, a nemesek, a hadi renden lévők, a szabad jász és kun kerületek lakói, a prókátorok, az orvosok, a tanulók, a koldusok, a molnárok, az őrletők malomba menet és jövet, a mennyegzői háznép. A csanádi rév 1835-ben olyan rossz állapotban volt, hogy már-már megszűnésén gondolkodtak, de a 19. század második felében valóságos virágkorát élte. A gazdasági kapcsolatok kiszélesedtek, a kereskedelmi forgalom jelentősen emelkedett. A rév 1600 forintos évi fenntartási költségével szemben a bevétel 5-6000 forintra rúgott. A csanádi réven 1890-ben új kompot helyeztek üzembe. Ekkor az államépítészeti hivatal előterjesztése alapján az alispán engedélyezési okmányt adott ki. Az új komp 16 m hosszú, 5,25 m középszélességű, 5,30 m fenékszélességű. Az addigi négy hosszgerenda helyett hetet, az öt centiméteres pallók helyett nyolc centiméter vastagságút írtak elő. A megváltoztatott méreteknek megfelelően nagyobb terhelést alkalmazhattak. Csendes időben 2,3 méteres vízállásig 160, 2,3-tól 4,7 méteres vízállásig 90 mázsányi súllyal terhelhető. Szeles időben 2,3 méteres vízállásig 75, 2,3-4,7 vízmagasságig 50 mázsa súlyig használható. A komp kezelő személyzete három fő, szeles időben négy. Vihar idején és 4,7 méternél magasabb vízállásnál tilos a használata. A súly kiszámításához külön kimutatást készítettek. Ezek szerint üres szekér 3,5, megterhelt 23,5, a ló 4, a személy (kocsis, utas, komp személyzet) 0,8 mázsa.

4 Apátfalva néhány évtizedig szintén üzemeltetett kompot. A Maros kanyarulatainak átmetszésekor a község határának egy része átesett a Bánságba: a Szuvasból egy darab, az uradalomtól bérelt legelő és kaszáló. A kincstár erdejéből kitermelt fát is itt volt célszerű hazaszállítani. A községi komp nem állandóan működött, pl. 1882 tavaszán két-három hétig üzemelt. A legelőre kicsapott lábasjószágot ezen szállították át, itt hozták haza az árverésen vásárolt szénát vagy a termést. A község által fönntartott gazdasági jellegű kis kompot 1873-ig háborítatlanul használták, ettől kezdve a csanádi révbérlő és a község között egy évtizedes áldatlan pereskedés bontakozott ki. Az átszállításért csupán mérsékelt összeget: gyalogos egy, talicskás két, ló után három, egyfogatú üres kocsitól négy, terhestől hat krajcárt szedtek. Ez csupán a komp fönntartására volt elegendő. 1774. június 2 CSML Csanádvármegyei közgy. jzk. 1817. 562. 3 CSML Csanádvármegyei közgy. jzk. 1835. 1375, 1900. 4 CSML CSM Alispáni iratok. 1891. 2713.