A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

Ifj. LELE József: Tápé temetői

Temetőrészlet gi (nem tápai születésű) tisztviselőt tápai temetőbe nem temettek. Ugyanakkor a helyben boltot működtető szatócs-zsidó családok a föntebb már említett, a katoli­kus temetőnk végében külön lekerekített temetőben hantolták el halottaikat. A Rév utcai temetőben az 1965. évi lezárás előtt Török Légycsapó Józsefné Ter­hes Bába Annát temették el utoljára. Őt még Gubi József temetőőr temette el, aki 1957-től 1987-ig, haláláig végezte a tápaiak temetését. Halála után Szegedről jár­nak ki a temetkezési vállalat és temetkezési vállalkozók emberei Tápéra is. A tápaiak temetkezési szokásairól a Tápé története és néprajza kötetben Ha­gyományvüág 45 címmel Lele József és Waldmann József írtak tanulmányt. Mivel gyermek koromban is gyakran vettem részt rokonságunk elhalt tagjainak temeté­sén, sok mindenre emlékszem. Például arra, hogy a módos gazdák halottaskocsit fogadtak, mikor a gazda nagyapát a temetőbe vitték. Tápén egy nem helyi születé­sű — Márk József volt a koporsó készítő, akitől megvették a drágább, szegények az olcsóbb koporsót. Ugyanő rendelkezett halottas kocsival, a lovakra adható gyász-szerszámokkal, a fogatosra való aranysujtásos ruhával, illetve a halottas háznál a kiskapura szerelhető gyászkapu kerettel, ami fekete bársonyból készült, arany sújtásokkal. Márk úr a jelenlegi Budai Nagy Antal utca 109. számú ház he­lyén álló házban lakott. Emlékszem, hogy amikor nagyapám Lele Mihály 1946-ban meghalt, olyan hatalmas eső áztatta a temetőbe vezető utat, hogdy semmi féle ko­csis szállításra nem gondolhattak. Ezért a négy legnagyobb legényunoka vitte vál­lon a koporsót. S bár akkor már megvolt a ravatalozó, mégis, az előtte lévő oszlo­pos szín alá helyezték a szentmihálylovával együtt, és ott volt a búcsúztatás. Emlékszem, hogy Waldmann József kántortanító müyen szép „ríkatós" búcsúéne­ket szerkesztett és énekelt, amelynek hallatán nem maradt száraz szem, -zseb­kendő. Sajnos, sem tőle, sem a későbbi kántoroktól azért nem maradt meg egyet­45 LELE József­WALDMANN József, 1971. 618-624.

Next

/
Oldalképek
Tartalom