A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

Ifj. LELE József: Tápé temetői

A i?ét; uícai temető rajza Az új temető kápolnája részére 1880-ban „Török Mihály és rokonsága fekete miseruha készletet palásttal, és két fehér lobogót vett, mert a régiek már igen viseltesek voltak."

16 Az új temetőről hevenyészett rajzot találtam a plébánián, amelynek egyik sarkában 1882-es évszám, a másikon 1914 olvasható. Bármelyik évszámot vesszük, sem az alakja, sem fekvése nem hiteles. Talán azért mégis érdemes, mivel a szelvények, azaz a tükrök dolgában eligazít minket. S bár — az időpontokat tekintve, már jelezhették volna a kápolnát, mégsem tették meg. Jelezve van viszont a közös-, vagy nagyköröszt, s csak föltesszük, hogy arról a fakeresztről van szó, amelyet a Régitemetőben szenteltek föl korábban, s most áthozták ide, lévén az új temető a tápaiak állandó temetkezési helye. A fakeresztet nem sokkal később betonkeresztre cserélték, melléje a latorok keresztjét vasból készítették el. Ugyanabban az évben a helyi pap fölszentelte az új, „ékes nagykeresztet".

17 1884-ből származik az a Végrendelet, amelyet Nagy József tett, s amelyben meghagyta, hogy vagyonából 200 Koronát tesz meg a temető javára. A bizonylat az Egyházközségi Irattárban van. 1890-ben már van Tápénak is egyházmegyés főpásztori stóla illetéke, amely a temetésekre vonatkozó részt is említi.

18 Itt olvashatjuk, hogy a halálesetet jelző lélekharang (csengetyű) megszólaltatásáért a hozzátartozók 10 fillért fizettek. Ugyanannyit akkor, ha a temetőkápolna lélekharangja szólt. A temetéskor használt két darab fehér lobogó megjelenéséért 50, a két fekete lobogó után pedig 20 16 Egyházközségi Irattár, Tápé. 17 História Domus, 57. 18 Egyházközségi Irattár, Tápé.