A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

Ifj. LELE József: Tápé temetői

Tápé emlékezettel elérhető legrégebbi temetője a mai Madarász utca — Költő utca — Törökverő utca által bezárt, mintegy öt holdas területen volt. Édesanyám­tól 6 , és a nála jóval idősebbektől hallottam, hogy „Amikor én kislány vótam, a Régitemető ben még láttam sok fakörösztöt, igaz, a körösztbe való fa, amin valamikor a halott neve vót, mán nem maradt mög. De halottak napján mindégyikön vót virág, mögénten gyertya égött." Vagyis: azt a területet akkor is (az 1920-as években) Régitemetőnek nevezték, amikor a házak építése ott megindult. Am arra senki sem emlékezett, hogy kerítése volt-e. Tudjuk viszont, hogy annak a temetőnek a Tisza felé eső partos sarkán kis temetői kápolna állott mindaddig (a 18. század de­rekáig), amíg az időközben nyitott újabb (a mai Rév utcai) temetőben új kápolna nem épült. Eme utóbbinak az építési idejét nem ismerjük, csupán azt, hogy az 1879. évi Nagyvíz elmosta, helyébe 1880-ban építettek újat (a jelenlegit). Az 1970-es szegedi árveszélyt követően Tápén minden fődház megújult, tégla­házak alapjaiból igen sok csontváz és cserépedény töredék került felszínre a Régitemető területén. Az építtetők házuk alapjából kiszedték a maradványokat, és a házfőggyiben ásott gödörben hantolták el mindet. A Rév utcai temetőt 1965-ben zárták le, amelynek Öregtemető a neve. Az utca neve — a temető nyitás (a 18. század derekán) Temető utca volt. Az új temető az ak­kori falu szélén lévő Libalegelőböi hasíttatott ki, s lett a községi területből, mint a Régitemető, egyházközségi tulajdon. A Temető utcáról a Tápé falumonográfiában Juhász Antal ír. 7 A temető területének községi tulajdonba történő erőszakos visszavételére 1908-ban a falu baloldali érzelmű vezetői több ízben is tettek kísér­letet. Erről később szólunk. Az új temetőt árokkal (Temetőárokkal) vették körül, melynek külső partjára glédicsakácot, a közöttük lévő területre sövényt ültettek. A temetkezés sorrendjét szelvényékkel, más nevén tükrökkel oldották meg. Három szelvény volt, és száz négyszögöl a gyermeksírok számára. A sír sorok észak-dél, illetve kelet-nyugat irányban mérettek ki. A Nagykereszág észak-dél fekvésűek, a Nagykereszt mögöt­ti részen pedig kelet-déli fekvésű sírok vannak. A kettő találkozásánál, a falu felő­li oldalon vannak a gyermeksírok. Az első szelvény a kápolna mögött/mellett van, a második a szérűskert felől, míg a harmadik szelvény a temető Szeged felőli ré­szén. Ez a rész igen lapos volt, ahol esős időkben állandóan talajvíz állott. Ide szin­te nem is temettek. A Temetőárok Tápén is az öngyükosok temetkezési helye volt. „Temetőárok fn. — írja Bálint Sándor 8 — »a temetőt övező árok«. Nr. Valamikor a kereszteletlenül elhalt gyermekeket ide temették." Ez a leírás Szegedre vonatkozott, bár arról nem hallottam, hogy a gyermekhalottakat Tápén is árokba temették volna. A sír fn „üreg, amelybe a koporsót leeresztik" — írja Bálint Sándor, 9 majd hoz­zá teszi: „Régebben elhantolás után a sírt háromszor megkerülték." A sírgödör mérete Tápén is igazodik az országos szabványhoz. Hossza 2,3 mé­ter, szélessége 90 centiméter, a mélysége pedig 2 méter. Mivel Tápén mindég raa­6 LELE Józsefné, (Ljné) adata. 7 JUHÁSZ Antal, 1971. 440. 8 BÁLINT Sándor, 1957. II. 264. 9 BÁLINT Sándor, 1957. II. 406.

Next

/
Oldalképek
Tartalom