A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

MEDGYESI Konstantin: Mindszenty bíboros és a Marosmenti Mária-napok

Mindszenty bíboros makói beszéde — Kukucska János csanád megyei MDP-propagandista által legyezve 166 > Tárgy: Dr. Mindszenthy [Mindszenty] József bíboros hercegprímás beszéde Makón 1948. május 23-án d.e. 9 óra 50 perckor, a városban rendezett Mária napok alkalmából. Nagyméltóságú Főpásztor Úr. [!] Főtisztelendő Oltártestvérek. [!] Kedves Ma­gyar testvérek. []! A Szentháromságnak az én életemet felajánlom. Felajánlom tes­temet, lelkemet. így szól az ének ma Szentháromság vasárnapján, a botorul szűkreszabot [szűkre szabott] magyar hazánk katolikus templomaiból. És száll az örökké egyvalóságnak a trónusa elé, ahonnét mi valamennyien elindultunk, a földi élet próbatételére. És ahová egyszer visszatérünk, az élet nagy számadására. Ugyanekkor 400 miUió katolikusnak lelkéből és az 5 vüágrészben az Anyaszentegy­háznak az öléről száll felfelé az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek hálaadó köszöntése az ő evangélikumában nyert kereszténységért. Az emberi méltóság leg­biztosabb fundamentumához. Kétszáz esztendőnek ennek előtt gyönyörű kilátás­ban volt a nép a magyar földön, a teljes Szentháromság imádása, tisztelete [által] és a csalóköz [Csallóköz] nagy fia, a fiatalon katolikussá lett Palányi [Padányi] Bíró Márton, Veszprém püspöke volt a szentháromság nagy apostola és célirányosan a három isteni személyről szóló tannal erősítgette a lelkekben a kereszténységnek alapvető tanításait és szüárdította a kereszténységnek kegyelmi hatásait is. 0 szer­vezte az ország több részében, jelentős területeken a Szentháromság cáfolatokat [társulatokat], amelyekbe beléptek előkelők, és egyszerűek, az egy keresztény test vériségnek a jegyében. És mondták egymással vetélkedve az angyali olvasót, amely nevét ettől a többször visszatérő dicsőítéstől kapta: Szent, szent, szent a seregek ura Istene. És az volt dicsősége ennek a nagy püspöknek, hogy az egész egyházme­gye visszhangzott magasztalásától és derék munkásemberek, faluról falura a Szentr háromságot magasztaló imádságokkal, és énekkel vonultak ki a mezőre és tértek onnét megint haza. Hogy mennyire belement a Szentháromság tisztelete az emberek lelkébe: visszaemlékezek a nagy püspök egyházmegyéjétől távol fekvő kicsiny szülőfalum­ra. Szülőfalumban mint kisgyermek éjszaka sokszor hallottam az éjjeli őrnek, órá­ról órára történő Szentháromságot magasztaló énekét, pl. éjfél után 3 órakor azt énekelte a bakter, hogy éjfél után óra 3, a Szentháromságot áldom. De nem egy­szerűen áhított [áhítat] gyakorlás volt, a Szentháromság dicsőítése, hanem időről időre tagságot fizettek a Szentháromságnak a kincses ládájába. Ez a kincses láda ott állott a plébánia szentéjében és minden hónap újhold vasárnapján, mint a csa­ládból az édesapa, gyerekek, nagyszülők odajárultak a kincses ládához és mind­166 Kukucska János kommunista funkcionárius, megyei propagandista — amint már említettük — a Marosmenti Mária-napról írott jelentésében a Mindszenty-beszéd szövegét is közli. (CSML CS.M. Arch./ 40. f. 2. cs. 48. ö. e. 20/4/8 - 1948/ A szövegben gyakoriak a helyesírási hibák. Erezhető ugyanakkor, hogy Kukucska jelentésében a beszédet szó szerint kívánta közölni, nem szerkesztet­te a szöveget. Jellemzően az élőbeszéd fordulatait veszi át. A forrásközlésben szögletes zárójelben a szerző (M.K.) javításai olvashatóak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom