A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

MEDGYESI Konstantin: Mindszenty bíboros és a Marosmenti Mária-napok

szőtt ennek az egyszerű, közvetlen, de mégis mélységes hitnek a kialakulásában. Sajnos, ezt a sajátos vallásosságot nem látta meg e vidéknek oly kitűnő és nagyszerű írógárdája sem. A makói Mária-napok egyik nagy élménye volt, hogy ez a mélységes hit és a hitben ez a sajátos táji kultúra töretlenül él az ifjúságban is. Nem öregasszonyokkal kihalófélben lévő néprajzi maradvány tehát, hanem eleven valóság. Ez az ifjúság igényli ősei hitét és hordozni kívánja azt."

136 — fogalmazott az Új Ember. A MAROSMENTI MÁRIA-NAPOK UTÓHANGJAI A Magyar Dolgozók Pártjának Csanád Megyei Bizottsága az 1948 május 23-tól július 1-jéig terjedő időszakra vonatkozó munkatervében kimondta: „Mindszenti (sic!) beszédében [ti. a május 23-i szentbeszéd — M.K.] a pedagógusokat és állami iskolákat támadta, demokráciát sértő beszédét felhasználva lejárassuk (sic!) és egyúttal az ellen a beállítás ellen tiltakozást szervezzünk."

137 Május 24-én a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetének csanádmegyei csoportja, a vármegyei tanfelügyelőség és a Szabadművelődési Felügyelőség közös gyűlést tartott, amelyen Mindszenty bíboros vasárnap elhangzott beszédének azon részét értékelték, amikor a hercegprímás arról szólt, hogy amennyiben az Egyház számára szűkítik az „iskolába való bejárását" akkor „olyan arányban tágítanak az iskolák felöl az átjárást a törvényszékek, a bíróságok, a javítóintézetek, a fogdák és a fegyházak felé." A fenn nevezett szervezetek határozatukban megállapítják: „A hercegprímás ezzel a kijelentésével párhuzamot vont az állami és az egyházi iskolai munka nevelőértéke között, mert az állami iskolák nevelőértékét alacsonyabb rendűnek minősítette és kétségbe vonta annak erkölcsi, nevelő értékét is (...) A kijelentést teljes mértékben sérelmesnek találja és jellegére való tekintet nélkül valamennyi pedagógus a leghatározottabban visszautasítja."

138 Csanád vármegye Nemzeti Bizottsága 24-i ülésén a következő határozatot hozta: „E kijelentés [ti. Mindszenty szentbeszédének ominózus része — M.K.] szerint az államnak tehát az a feladata és célja, hogy gazembereket neveljen az állami tanítók segítségével. Amikor Csanád Vármegye Nemzeti Bizottsága tiltakozott az üyen durva és felelősség nélküli kijelentések ellen — melyek magukban hordják cáfolatukat — leszögezi, hogy igenis szükségesnek tartja az iskolák államosítását a dolgozó nép érdekében, egyben kijelenti azt is, hogy az egyház előtt sohasem szűkítik az iskolák kapuját, csak az előtt a reakció előtt, mely bíboros palástban hozza a rombolást."

139 Makó Város Nemzeti Bizottsága május 25-én foglalkozott az Mindszenty-beszéd ügyével, s hozott az előbbiekben idézettekkel hasonlatos határozatot. Ugyanakkor a Nemzeti Bizottság azzal a kéréssel fordult Kiss Imre polgármesterhez, hogy a városi képviselőtestület május 28-i rendkívüli ülésén — Makó dolgozó népének nevében — hozzon tiltakozó határozatot a Mindszenty-beszéd ellen. 136 Új Ember, 1948. május 30. 3. p. 137 CSML CS. M. Arch. 40. f. 1. cs. 10. ö. e. 20/35/1 - 1948. 138 Csanádmegye; 1948. május 25. 2—3. p. 139 Csanádmegye, 1948. május 26. 1. p.