A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

MEDGYESI Konstantin: Mindszenty bíboros és a Marosmenti Mária-napok

A kutatók, történészek álláspontja is eltér a résztvevők számáról. „A szervezők 50-60 ezer ember részvételére számítottak, de csak mintegy 15 ezren vettek részt." — olvasható Tamási Mihály tanulmányában.

130 „A mintegy 30.000 főnyi tömeg előtt Mindszenty bíboros, érsek hercegprímás elmondta az államosítás elleni érveit." — közölte dolgozatában Vida Zoltán.

131 Tóth Ferenc ekképpen fogalmaz: „Minden korlátozás ellenére korabeli becslés szerint harmincezren vettek részt a Mária-napon."

132 „Makón 80.000 hívő vette körül a Boldogasszony oltárát." — írja Mészáros István.

133 Balogh Margit — Gergely Jenő kronológiájában ez szerepel: „Május 22-23. A Makón rendezett Marosmenti Mária-napon 57 községből 85 ezer hívő vett részt."

1 Kukucska megyei propagandista jelentéseiben nem csak a résztvevők összlétszámát határozza meg, hanem közli az egyes településekről érkezett hívek létszámát is: Kiszombor 720 fő; Pitvaros 60; Óföldeák 90; Makó 1960; Kevermes 270; Klárafalva 90; Magyarcsanád 130; Dombegyház — Kisdombegyház — Magyardombegyház — Dombiratos: 390; Kaszaper — 130; Medgyesbodzás — Pusztaottlaka — Medgyesegyháza — Magyarbánhegyes 120; Mezőhegyes 400; Kunágota 480; Földeák 500; Apátfalva 400; Püspökiele 300; Ferencszállás 100; Mezőkovácsháza 180; Végegyháza 150; Battonya 560; Kétegyháza 50; Elek 60; Tótkomlós 150; Békéssámson 130; Pusztaföldvár 60; Gerendás 50; Nagyszőlős 20; Csengéié 30; Kistelek 80; Kübekháza 150; Deszk 110; Szőreg 190; Oszentiván 60; Röszke 120; Szeged 2590; Királyhalom 80; Hódmezővásárhely 250. Végül Kukucska megjegyezte: „480 személy meg nem állapítható helyről volt." 135 Az Új Ember tudósítója a Marosmenti Mária-napokon látottak alapján így összegezte tapasztalatait: „Különös és csodálatos nép ez. VaUásossága is sajátos, határozott és külön jellegű, külön színt jelent a többi magyar vidék között. A vallásos hagyományok gyökerei mélyen nyúlnak le a múltba; még mélyebben, mint ahonnan a Havi Boldogasszony képe ragyog. Itt Szent Gellért pásztorait valaha és a magyar lélek legősibb tulajdonságaiba oltotta be a kereszténységet. E legősibb magyar tulajdonságok egyike, a közvetlen kapcsolat a természetfeletti vüággal. Ez a közvetlen kapcsolat ugyan még megvan több más vidék népében is. De számos helyen atavisztikus félelmek zavarják meg a tisztaságát, mely az angyalok mellé odalopja a boszorkányokat. Itt a Szeged-környéki nép lelkében a boszorkányfélelemnél és ősibb mélységekben jár Jézus és Mária. Azért van ez talán, mert a Gyulák népe leghamarabb vette fel a kereszt jelét? Vagy azért, mert már pogány korban, mint papi törzs népe megszokta, hogy ne félelemmel, hanem nyugalommal tekintsen a természetfeletti titkok felé? Vagy azért, mert a török időkben sem maradtak lelki gondoz s nélkül az itt maradott őslakos elemek? Ha becsületesen akarunk hozzájuk közeledni, azt kell mondanunk, hogy minden körülmény közreját130 TAMÁSI Mihály: A népi demokratikus forradalom győzelme. In Makó az első felszabadult magyar város II. kötet. 1974. 158. p. 131 VlDA Zoltán: Makó iskolatörténete a város felszabadulásától az államosításig (1944-1948). Makó 1973. 35. p. 132 Délvilág, 1990. május 19. 4. p. 133 MÉSZÁROS István: Boldogasszony Éve, 108. p. 134 BALOGH Margit—GERGELY Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992. 273. p. 135 CSML CS. M. Arch. 40. f. 2. cs. 48. ő. e. 20/5/8 - 1948.