A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

MEDGYESI Konstantin: Mindszenty bíboros és a Marosmenti Mária-napok

prímás a sátán hatalmáról beszélt. Egy hét múlva, szeptember 21-én 100 ezer nő zarándokolt el Máriaremetére. „Állandóan özönlenek a zarándokok és oly szoros tömbben veszik körül a szabadtéren felállított oltárt, hogy a kegyhely egész területén még letérdelni is alig lehet."

12 — tudósított az eseményről az Új Ember. Szeptember 19-21 között rendezték az egri Mária-napokat. Mindszenty egri beszédében — 75 ezer főnyi hívő sereg előtt — Deák Ferenc példáját említette: „Deák Ferencnek nem kellett szennyes mandátum. Kérték, zaklatták, de nem hajolt."

13 Az október 4-7 között lezajlott több százezer érdeklődőt vonzó Nemzeti Mária-Kongresszus résztvevői mit sem tudhattak arról, hogy a lengyelországi Szklarska Porebában küenc kommunista párt küldötteinek titkos tanácskozásán (szeptember 22-27.) döntés született arról, hogy a kelet-európai kommunista pártok immáron nyütan hozzáláthatnak a sztálini modell kialakításához, s a magyar küldöttséget vezető Révai József a megbeszélésen felvetette a magyar „klerikális reakció" felszámolásának igényét is.

14 Az őszi és téli hónapok során a Mária-év programjai a plébániákon, egyházközségekben, a templomi élet keretében folytak tovább. Miután az Új Ember november 8-i száma közölte Mindszenty Józsefnek a miniszterelnökhöz írott levelét, amelyben a hercegprímás tiltakozott amiatt, hogy arra köteleznek embereket, hogy kémkedjenek az egyházi hatóságok ellen, a minisztertanács egy hónapra betiltotta a lap megjelenését. („Előfordult, hogy ki nem elégítő jelentés esetében a lelkileg agyongyötört kémet bántalmazták is. Különösen megfenyegették az így megfogott embert az esetre, ha valakinek elárulja a megbízatását, illetve kilátásba helyezték, hogy ennek felfedése esetén a rendőrség elleni rágalmazás címén eljárást indítanak ellene. Történelmünk egyik legsötétebb idejére, a szabadságharcot követő Bach-korszakra emlékeztetnek az üyen eljárások."

15 — olvasható a bíboros Dinnyés Lajoshoz intézett levélében) Az SZKP KB Külügyi Osztálya által a Magyar Kommunista Párt tevékenységéről Sztálin számára készített 1947. december 9-i keltezésű jelentés a következőképpen fogalmaz az MKP és a magyar katolikus egyház közötti viszonyról: „A pártvezetésnek nincs pontosan meghatározott, vüágos irányvonala a reakciós katolikus papsággal folytatandó harchoz, pedig a papságnak óriási befolyása van az ország lakosságának minden rétegére."

16 E jelentésnek is köze lehetett ahhoz, hogy 1948 elején gőzerővel indultak be az egyházellenes kampányok. A sort Rákosi Mátyás nyitotta az MKP harmadik pártkonferenciáján, 1948. január 10-én mondott beszédével. „A magyar demokrácia eddig minden problémát, mely elé a történelem állította megoldott! Amikor napirendre tűzi, végezni fog ezzel a reakcióval is, mely az egyház köntöse mögé búvik."

17 — hangoztatta Rákosi. 11 Új Ember, 1947. szeptember 21. 2. p. 12 Új Ember, 1947. szeptember 28. 5. p. 13 Uo. 14 Törvénytelen szocializmus. A Tényfeltáró Bizottság jelentése. Zrínyi Kiadó — Új Magyarország, Bp. (évszám nélkül) 33. p. 15 Új Ember, 1947. november 8. 7. p. 16 Moszkvának jelentjük ... Titkos dokumentumok 1944-1948. Szerkesztette és az utószót írta: IZSÁK Lajos, KUN Miklós. Századvég Kiadó, Bp. 1994. 244. p. 17 Szabad Nép. A Magyar Kommunista Párt Központi Lapja. 1948. január 11. 4. p.