A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

MEDGYESI Konstantin: Mindszenty bíboros és a Marosmenti Mária-napok

1948 január második felére — a fokozódó nyomást érzékelve — a püspöki kar néhány tagja (Czapik Gyula egri érsek, Bánáss László veszprémi és Hamvas Endre csanádi püspök) arra a megállapításra jutott, tárgyalni kell az állammal. Február elején létrejött egy találkozó Rákosi Mátyás és Czapik Gyula között, eredmények nélkül.

18 Február 14-én Esztergomban Mindszenty bíboros Ortutay Gyula kultuszminiszterrel tárgyalt, előrelépés nem történt. Április 15-én az MKP Politikai Bizottsága a következő döntést hozza: „Támadásba kell átmenni azzal kapcsolatban, hogy ők [ti. az egyház — M.K.] a tárgyalásokat lényegében további demokráciaellenes működésre használják fel. Különösen sérelmezni kell Mindszenty kommunistaellenes intézkedéseit."

19 Ortutay Gyula a Független Kisgazdapárt nagyválasztmánya előtt, 1948 április végén jelentette be, előkészületek történnek az egyházi iskolák áUamosítására.

20 Eközben folytatódnak a Mária-év rendezvényei, egymást követik a Mária-napok. Sátoraljaújhelyen április 18-án 50 ezren,

21 Gyulán 25-én 25 ezren,

22 május 2-án Márianosztrán tízezren,

23 május 9-én Törökszentmiklóson 22 ezren gyűltek össze.

24 Május 11-én Mindszenty Ortutay Gyulának írott levelében tiltakozik a Mária-napokat ért atrocitások miatt: „A magyar püspöki kar által 1947-ben meghirdetett Boldogasszony Evének immár három vidéki ünnepségén párt- és hivatalos vonalon olyan erőszakosságok történtek, s olyan halmazatosan fordultak elő, hogy az állam alaptörvényekben és a békeszerződésben biztosított vallásszabadság legsúlyosabb sérelmeit jelentik. A sérelmeket tételről tételre nem sorolom fel, nincs is rá tér és idő; az elrendelők és művelők ismerik azokat, de Abaújban, Zemplénben, Békésben és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében százezrek elkeseredve bizonyítják azokat."

25 Egy nappal később, 12-én Rákosi Mátyás megkapja az Államvédelmi Osztály 49 oldalas összefoglaló jelentését, amire Péter Gábor az AVO vezetője a következőket írja: „Rákosi elvtárs, aláhúztam azokat a sorokat, aminek alapján (amikor ennek az ideje elérkezik) büntetőjogilag el lehet járni Mindszenty ellen."

26 A május 9-15. között megrendezésre került debreceni Mária-hét békésen zajlott. Érdekesség, hogy megszervezték például a babák körmenetét, amelyben a pólyásoktól kezdve 7 éves korig vehettek részt a kicsinyek. A Szív újság tudósítója a menet alatt 160 babakocsit számolt meg.

27 Közel sem üyen nyugodt körülmények 18 SALACZ Gábor: A Magyar Katolikus Egyház tizenhét esztendeje (1948-1964). Görres Gesellschaft, München 1988. 9-10. p. 19 BALOGH Margit-GERGELY Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992. Kronológia. História Könyvtár. MTA Történettudományi Intézet, Bp. 1993. 271 p. 20 GERGELY Jenő: A katolikus egyház Magyarországon 1944-1971. Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1985. 63. p. 21 Új Ember, 1948. április 25. 1-2. p. 22 Szív, 1948. május 1. 5. p. 23 MINDSZENTY József: Emlékbrataim, 198. p. 24 Magyar Kurir, 1948. május 12. 2. p. 25 Mindszenty József Ortutay Gyula kultuszminiszterhez írott, május 11-i keltezésű levelét idézi: MÉSZÁROS István: Boldogasszony Éve, 143. p. 26 SZAKÁCS Sándor—ZlNNER Tibor: A háború „megváltozott természete". — Adatok és adalékok, tények és összefüggések — 1944-1948. Batthyány Társaság, Bp. 1997. 382. p. 27 Szív, 1948. május 22. 2. p.