A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)
RIMASZOMBATI Károly: Dr. Pálfy József (1874-1944) szegedi polgármester pályafutása
tásával messzemenően támogatta a szegedi gondolatot. Ennek következtében egyrészt sokat köszönhet neki a város, ugyanakkor Szeged semmit sem kapott ingyen. Tudták ezt a kortársak is, tisztában volt ezzel Pálfy József is, aki a fenti megállapítást megfogalmazta Klebelsberg temetésén. 33 Mindez azonban nem csökkenti szignifikáns kultuszminiszterünk óriási érdemeit, úgy az ország, mint Szeged városa szempontjából. Célom tehát röviden áttekinteni mindazt, amit Klebelsbergnek köszönhet a város, ám eközben leginkább azt vizsgálnám, hogy müyen hozzáállást tanúsított Pálfy József Klebelsberg kultúrprogramjával szemben, hogyan igyekezett annak elveit, néhány darabját megvalósítani — melyekre Klebelsbergnek már nem maradt ideje. Klebelsberg 1922-1931 között állt a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium élén, nevéről szinte automatikusan asszociálunk a „kultúrfölény" elméletre. Ezen fölényt Trianon utáni geopolitikai környezetünk felett azonban csupán nagyszabású kulturális fejlesztéssel lehetett elérni, amely az állami költségvetés igen magas hányadát emésztette föl. A nehéz anyagi helyzet ellenére mégis sikerült megteremteni 1931 előtt a tervbe vett 5000 iskolai objektumot. Ez a nagyarányú, kézzelfogható eredményeket fölmutató kulturális befektetés szinte egyedülálló a magyar kultúrtörténetben, melyet Klebelsberg szintén nagyformátumú utódjának, Hóman Bálintnak sem sikerült megismételni. Szeged különösen szerencsés helyzete abból adódott, hogy gróf Klebelsberg Kúnó 1926-tól egészen 1932-ben bekövetkezett haláláig a város országgyűlési képviselője volt. Ezenkívül Szeged pontosan beleillett Klebelsberg Kúnó három nagy elvének: a decentralizáció, az egyetemi gondolat és az alföldi gondolat együttesébe. 34 Ennek a többközpontúsági koncepciónak köszönhetett sokat Szeged, amelyet ráadásul Klebelsberg megkülönböztetett figyelme egészített ki — a várost az ország legszebben rendezett városának tartotta. Ahhoz, hogy Klebelsberg felkarolta Szeged kultúráját, természetesen hozzájárult a város áldozatkész magatartása is. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemet nemcsak azért helyezték Szegedre, mert a város már évtizedek óta egyetemre vágyott, hanem mert ezért komoly anyagi áldozatot is hajlandó volt hozni. Az 1920-as évek végén felépült Dóm téri épületegyüttes költségeinek a felét például a város adta. 35 Ezen építkezések eredményeképpen vált a város kétközpontúvá, s adhatott helyet a később nagyhírűvé vált Szegedi Szabadtéri Játékok számára, melynek sugalmazó ötlete szintén Klebelsberg Kúnótól ered. A dóm téren kapott helyet a természettudományi kar, az orvosi elméleti intézetek, valamint a Szegedre települt csanádi püspökség is. Az alföldi gondolatról a következőket mondotta el Pálfy József a gr. Klebelsberg Kúnó Országos Emlékbizottság 1939. okt. 12-i emlékülésén: „...Klebelsberg Kúnó gróf szakértő szemével nemcsak a kőzetet, hanem az Alföld homokját is vizsgálat tárgyává tette és megállapította, hogy az Alföld homokja a nemzeti őskultúra ugyanazon értékeit tartalmazza, mint az ország bármely más területének kultúrtalaja és az elhanyagolt Alföldet meg kell tisztítani a rátapadó por és sárréteg33 CsmL Pálfy József után maradt iratok 16/1932. (emlékbeszédek) 34 T. MOLNÁR Gizella: i. m. 35 NOVAK Ákos: i. m. 220. p.
