A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

RIMASZOMBATI Károly: Dr. Pálfy József (1874-1944) szegedi polgármester pályafutása

tői, hogy a kultúra és nemzetgazdaság számára elveszett értékek előkerülhessenek. ... Egészen természetes, hogy Klebelsberg az alföldi gondolat kiművelésénél az Alföld legnagyobb városát (ti. Szegedet) szemelte ki a célra."

36 Nehéz lenne végül oly lényegretörően és mégis oly kimerítően jellemezni Klebelsberg Kúnó teljes munkásságát illetve Szegedhez fűződő viszonyát, mint ahogyan ezt Pálfy József tette fentebb idézett beszédében: „Ha Klebelsberg Kúnó semmi mást nem valósított volna meg kultuszminiszteri programjából, mint az 5000 népiskolai objektumot, úgy ezzel az egyetlen tényével is el nem homályosuló fénnyel írta be nevét a magyar kultúrtörténelem új korszakot jelentő lapjaira. Nem véletlen, hogy Szegeden, abban a városban állította fel az 5000-ik népiskoláját, amely várost annyira szeretett, hogy halála után sem tudott elszakadni tőle. És itt tért örök nyugovóra legszebb alkotásainak színhelyén..."

37 A SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK ÉS AZ IDEGENFORGALOM Szeged városának idegenforgalma a Horthy-korszak második felében a vidéki városok között a legnagyobbnak mondható. Minél több turista — belföldi és külföldi egyaránt — fordult meg a városban, annál inkább virágzott Szeged gazdasága, annál messzebbre jutott hírneve. Tisztában volt ezzel Pálfy József is, ezért jelentős mértékben felkarolta az olyan idegenforgalmi vonzerővel bíró gazdasági és kulturális eseményeket, mint a különböző vásárok vagy például a szabadtéri játékok. Két fontosabb ilyen esemény emelkedik ki ezen a terén, mégpedig a rendszeresen megrendezésre kerülő ipari vásár, valamint a Szegedi Szabadtéri Játékok. E kettő közül is inkább a szabadtéri játékok érdemelnek nagyobb hangsúlyt, mivel külföldi viszonylatban ezek híre jutott el messze tájakra — akár Európa-szerte is. 1931 és 1939 között szintén nyaranta kerültek megrendezésre a Szegedi Szabadtéri Játékok. Az eredeti ötlet Hont Ferenc nevéhez fűződik, jóllehet kérdéses, hogy kinek az elméjében fogalmazódott meg egy „magyar Salzburg" igénye. Sokan Klebelsberg nevét emlegetik, ám ne felejtsük el, hogy tulajdonképpen a szabadtéri rendezésnek már léteztek híres külföldi példái — így a Salzburgi Szabadtéri Játékok. A megfelelő sajtópropagandával előkészített szegedi játékok csakhamar túlnőtték a városi kereteket, mint ahogyan ezt Pálfy József is megállapította: „Július elejétől augusztus közepéig ezek azok a hetek, amelyek immár évek óta Szeged jegyében zajlanak le. És jöhetnek nehéz viszonyok, háborús veszély, gazdasági gondok és ezernyi más akadály: a Szegedi Szabadtéri Játékok hatalmas ereje áttör minden gáton. [...] A halhatatlan emlékű Klebelsberg Kúnó gróf gyönyörű elgondolása, a Szegedi Szabadtéri Játékok, már régen túllépték a helyi jelentőség kereteit. Az egész ország büszke ma már erre a nagyszabású művészi erőkifejtésre, aminek nyomán a kis magyar nemzetre lassanként egész Európa felfigyelt."

38 36 PÁLFY József: Emlékezés Klebelsberg Kúnó grófra. 6. p. 37 PÁLFY József: Emlékezés Klebelsberg Kúnó grófra. 4. p. 38 CsmL Pálfy József után maradt iratok 9/1939. (IV. B 1436/1.)