A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

RIMASZOMBATI Károly: Dr. Pálfy József (1874-1944) szegedi polgármester pályafutása

polgármesteri választáson, ekkor azonban még alulmaradt Somogyi Szilveszterrel szemben. Ezek után hivatali pályafutása hamarosan megszakadt, ugyanis 1918 júniusában Szeged I. országgyűlési kerületének képviselőjévé választották, s emiatt a korabeli törvények értelmében a városi szolgálatból nyugdíjazták. Rövid, szűk fél éves képviselősége után a Hadigondozó Népiroda igazgatójává lett, majd Szegedre visszatérve számos tisztséget és hivatalt vállalt. így 1920-ban vezető tü> kára a Szegedi Ipartestületnek, ugyanazon év május l-jén a Szegedi Kerületi Munkásbiztosító Pénztár miniszteri biztosának nevezik ki. Ezek mellett számos polgári és egyéb társadalmi szervezetnek vezetője volt, többek között a Magyar Vöröskereszt szegedi választmányának elnöke, a Szegedi Jótékony Egylet társelnöke, a Jótékony Magyar Asztaltársaságnak, a „HADRÖA" Nemzeti Szövetség Szegedi Csoportjának, az Önálló Magyar Szabók Ipartársulatának (dísz-), a Szeged-Alföld Kereskedelmi Rt.-nek, a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár felügyelő Bizottságának, a Pálfy Testvérek Paprikagyár Rt.-nek, a Szegedi Tisztviselő Egyesületnek (dísz)elnöke; tagja volt ezenkívül az Országos Hadigondozó Tanácsnak, s még sorolhatnánk. 1923-ban Dr. Aigner Károly főispán felterjesztette Pálfy Józsefet a kormányfőtanácsosi címre, melynek kormányzói elfogadásáról Bethlen miniszterelnök 1924 márciusában ad értesítést.

11 A fölterjesztés Pálfynak számos érdemére hivatkozik, felsorolva addigi szociális intézkedéseinek zömét: így az elhanyagolt árvaszék mintahivatallá alakítását, a hadiárvák felkarolását, emellett azt, hogy a Fiatalkorúak Felügyelő Hatóságának alelnökeként oroszlánrészt vállalt az Árpád Otthon létrehozásában, ahol szegény, árva és elzüllött fiatalkorúakat helyeztek el. 1934ben Somogyi polgármesterrel, Szabó Géza tanácsnokkal és Kiss Károly tanfelügyelővel ismét szárnyai alá vette az Árpád fiúotthont, melyből ekkorra 60 férőhelyes mintaintézetet varázsoltak 5-22 éves fiúk számára.

12 Visszatérve kormányfőtanácsosi címének kiérdemléséhez, 1905-ben alapította a Fehér Kereszt lelencházat, gyermeknyaraltatási, ingyenkenyér és tej akciókat szervezett, miként polgármestersége idején is. Az első világháború idején a belügyminisztérium megbízásából a hadikölcsön propaganda szervezője volt, amiért az uralkodó hadiékítményes II. osztályú polgári érdemkereszttel tüntette ki.

13 A háború alatt önkéntes betegápolási intézményeket szervezett, ilyen voltak a Szegedi Állomási Betegnyugvó, de részt vett a Katolikus Nővédő Egylet, és az Árpád szabadkőműves páholy által fenntartott magánkórházak létesítésében is. Mindezekért Ferenc Szalvátor főherceg a Vöröskereszt II. osztályú hadiékítményes díszjelvényét adományoztatta neki. Fentieken kívül számtalan szociális akcióban vett részt a gyermekstrand kiépítésétől kezdve, a tüdőbeteg-gondozó fejlesztésén át az alkoholellenes küzdelemig. A városi szolgálatba — rendes hivatali pályára — 1926-ban tért vissza, amikor reaktiválták mint árvaszéki elnököt. Egy év múlva tanácsnok, majd 1929-től Somogyi Szüveszter mellett polgármesterhelyettes lett. Somogyi Szilveszter halála után, 1934 júniusában választották polgármesterré. 11 CsmL Főispáni bizalmas iratok res. 25/1924. 12 Szegedi Napló, 1934. január 6. 9. p. 13 G. TÓTH Ilona: A városi bírótól a polgármesterig. In: Szeged c. folyóirat 1996/4. sz. 12-13. p.