A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

RIMASZOMBATI Károly: Dr. Pálfy József (1874-1944) szegedi polgármester pályafutása

A következőkben külön-külön kiemelek néhány témakört, amely Pálfy József polgármesteri tíz évében hangsúlyosabbnak bizonyult. VÁROSKÉP ÉS VÁROSFEJLESZTÉS Jó polgármesterhez illően Pálfy József sokat adott a városkép szépségére. Rendkívül fontosnak tartotta az idegenforgalmat, s ehhez szorosan kapcsolódott a parkosítás, városszépítés, virágakció és egyebek. Itt szándékozom írni a közművesítés és infrastruktúra fejlesztéséről is, valamint egyes nagyobb építkezésekről, jóllehet ezek száma igencsak lecsökkent az 1930-as évek elejétől kezdve. A Bethlen-kormány bukását is okozó gazdasági válság következtében ugyanis Szegeden is megtorpant a beruházások lendülete. A harmincas években már csak egy-egy nagyobb építkezés zajlott (pl. a Hősök Kapuja és a tanítói internátus, valamint az OTI-székház), s a városrendezés-fejlesztés jobbára csupán az ínségmunka segítségével történt.

14 Emellett a város házadómentességgel és különféle kedvezményekkel támogatta a magánépítkezéseket.

15 Mindent összegezve azonban megállapíthatjuk, hogy Pálfy József a város szűkös anyagi helyzetéhez mérten maximális odafigyeléssel viseltetett a városszépítés ügye iránt, s rendszeresen elkészíttette az éves városrendezési terveket, olykor átfogó művészi kialakítások és átrendezések gondolatával is eljátszott. Mindezekből annyit valósított meg, amennyit csak lehetséges volt. 1936 áprüisában kezdték meg a Palotakapu művészi kiképzését Hősök Kapujává

16 Pogány Móric műépítész irányításával. Pogány készítette a Tanítói Internátus építési terveit is, melyet a Hősök Kapuja fölé emeltek. A Tanítói Internátus költségeihez azonban lényegében a Vallás- és Közoktatásügyi minisztérium biztosította majdnem a teljes építési költséget, szám szerint 450000 (!) pengőt. A Porta Heorum felavatására — melynek boltíveire Aba-Novák Vilmos festette meg az ország akkoriban legnagyobb méretű freskóját — végül ünnepélyes keretek között került sor a kormányzó jelenlétében 1937 tavaszán, mely alkalomból díszbeszédet mondott Pálfy József polgármester is.

17 A Széchenyi tér városháza előtti részének rendezéséről 1934 januárjában hozott határozatot a Közkerti Bizottság — elnöke Pálfy József —, mely határozat lényege a parktükrök egyesítése és rendezése, majd a vízmedencék közepén Pásztor János két márványszobrának, a „Tisza-szobrok"-nak az elhelyezése.

18 A rendezés után a különféle népünnepélyek tartását nem engedélyezték többé a téren, ehelyett azok — a polgármester utasítása értelmében — átkerültek Újszegedre. Nagyobb lélegzetű városkép-alakítási munka volt még ugyanabban az évben a Mars tér kikövezése.

19 14 T. MOLNÁR Gizella: Változások Szeged kulturális életében az 1920-as években. In: Tanulmányok Csongrád megye történetéből XXIV. 45. p. 15 CsmL Közgy. jkv. 1935/223. 16 Szegedi Napló, 1936. április 2. 3. p. 17 Szegedi Napló, 1937. május 30. 5. p. 18 Szegedi Napló, 1934. január 14. 3. p. 19 CsmL Közgy. jkv. 1934/174.