A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

LENGYEL András: Bencsik Béla szegedi habilitációja

1. Tétel és fogalomrendszerek egymásközötti (külső) öszefüggései. Egymással harmonikus és diszharmonikus rendszerek. Tudomány és nem tudományos tételrendszer. Egymást metsző és idegen rendszerek. Egymást feltételező és független rendszerek. 2. A tudományok hierarchiája. A tudományok autonómiája és önellátásának elve. A tudományok egységének elve. A tudományok egymásraépültsége. Egymásból való leszármaztathatóságuknak kérdése. 3. A megismerő ismereteinek teljes rendszere. E rendszer bővülése, harmonizálódása, egymással logikailag összeférhetetlen részei. 4. Különféle megismerők ismereteinek egymással való viszonya. Az igazság megismerése elméletének vázlata 1. Az igaznak és tévesnek tartás. 2. Az értelmi igaznak tartás alapja. A szemléleti felismerés és vonatkozásbelátás mint a tudományos igazságok felismerésének alapja. A gondolattartomány fogalma. A gondolattartomány végigjárása. Ugrás a következtetésben. A spontán beleillesztés és ráemlékezés. Evidencia. Bizonyosság. Valószínűség. 3. A nemértelmi igaznak tartás fajai. Érzelmi és akarati igaznak tartás. Tekintély és igazság. A csoda, a valóság és a babona. Szokás, bizalom, meggyőződés, hit. 4. Világnézet és igazságfelismerés. 5. A tudomány igazsága, a művészet igazsága, a vallás igazsága. 6. Az igazság megismerése problémájának története. AZ ELŐADÁSOK MÓDSZERE Az egyes kérdések megvilágítása céljából konkrét esetekből indulok ki. A konkrét példákon úgy szemléltetem az általános tételt, hogy a hallgatókat rávezessem annak felismerésére és megformulázására. Ezután rámutatok az általános tételnek a konkrét esetekkel szemben való logikai primátusára és evidens voltára. Majd deduktive járok el, levonom az általános tételek logikai következményeit és az általános tételeket újabb konkrét esetekre alkalmazom. Végül a probléma filozófiatörténeti vonatkozásaira mutatok rá. 2. [Halasy-Nagy József „véleményes jelentése"] Tekintetes Kar! Dr. BENCSIK BÉLA irodalmi munkássága főleg a logika és ismeretelmélet, valamint a kultúrfilozófia körében mozog. Sokat foglalkoztatta és foglalkoztatja a logikai alapelvek kérdése, anélkül azonban, hogy a Pauler Ákos által adott indítás