A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

LENGYEL András: Bencsik Béla szegedi habilitációja

apai ágon szlávos hangzású nevek viselői voltak, anyai ágon viszont, minden jel szerint, német és magyar nemesek. Anyai nagyapja lovag Raak Mihály, nagyanyja Palásti Palásthy Szidónia volt. „Középiskoláit — mint Halasy-Nagy József írta róla személyi minősültsége tárgyalásakor — a budapesti Bolyay-reáliskoIában végezte jó eredménnyel. Az egyetemen fizikát és matematikát tanult. Filozófiában Pauler Ákos tanítványa, aki sokra becsülte őt. 1932-ben tett doktorátust filozófiából, psychológiából és matematikából summa cum laude fokozattal."

5 Diáktársai között a pesti egyetemen komoly tekintélynek számított. A viszonyokat is, Bencsiket is mélyen jellemzi, amit erről egyik hallgatótársa, a kitűnő íróvá és irodalomtörténésszé váló Bóka László írt: „Tele voltunk szellemi izgalommal az egyetemen. [...] egy filozófus-Négyessy lábához tudott volna ültetni egy nemzedéket, üyen nem volt, s ezért egymás közt füozofáltunk. Abban a körben, amelynek olyan ifjú csillagai voltak, mint Mátrai László, Harkai-S

chiller Pál, Dési Frigyes, Faragó László, Zemplén Jolán, egyik hősöm Bencsik Béla volt." „Elmélkedéseinek különös súlyt adott szemükben az, hogy matematikus volt, s doktori értekezése (Paradoxonok a logikában és a matematikában. 1932) új vüágot nyitott meg előttünk. Pauler iskolás logikája megfakult az ő elmélkedéseinek fényében, szÜárdabb talajon, a matematika és a fizika alapján fogantak elméletei, s a formális logika problémái élet-közeibe kerültek, ha ő szólt róluk [...] s mi beleborzongtunk azokba a lehetőségekbe, amelyeket elénk tárt."

6 Diákéveinek politikatörténeti érdekessége, hogy tehetségét az akkoriban szintén a pesti egyetemen hallgatóskodó, de már az illegális kommunista pártban is tevékenykedő Rajk László is akceptálta. Vele Bencsik egyebek közt Leninről folytatott nagy vitákat.

7 Ezt a tényt, mármint Bencsik politikai érdeklődésének e korai jelentkezését, érdemes is megjegyeznünk; később még érdekes lesz. Egyetemista éveiben, minden jel szerint, szűkös anyagi körülmények között élt, s tehetsége természetén túl, alighanem ez a tény magyarázza, hogy pályaválasztása praktikus megfontolások szerint alakult. 1929. január 15-étől haláláig a Légügyi Hivatal szolgálatában állott, e munkája mellett végezte egyetemi tanulmányait is. Füozófusi tehetsége azonban lehetővé tette, hogy doktorátusa után, ösztöndíjjal, külföldi tanulmányutakra menjen. így a berlini és a bécsi egyetemen is tanulhatott; ekkor már főleg filozófusokat hallgatott. Professzorai közül ekkor legnagyobb hatással Nicolai Hartmann volt reá, aki az ismeretelmélet felé fordította figyelmét. Tudományos érdeklődése, szinte kezdettől, a logika, majd a logika és az ismeretelmélet körében mozgott. Művei közül kettő itt is föltétlenül megemlítendő. Az egyik a Paradoxonok a logikában és a matematikában, amely 1932-ben jelent meg s doktori címet szerzett vele. A másik A megismerés, amely 1939-ben, a Halasy-Nagy József szerkesztette Theória sorozatban jelent meg. Ez utóbbi lett alapja habilitációjának is. A magyar filozófiai életben rendszeresen részt vett, a Magyar Filozófiai Társaságban az évek során számos figyelmet érdemlő előadást tartott. 1933-ban A világmindenség végtelenségének problémája, 1934-ben Az alapelvek problémája, illetve Az igazság mibenléte, 1937-ben Lehetséges-e metafizikamentes is5 Halasy-Nagy József Bencsik Béla személyi minősültségéről, Pécs, 1940. április. 6 BÓKA i.m. 893. 7 BÓKA i.m.893.