A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

LENGYEL András: Bencsik Béla szegedi habilitációja

BENCSIK BÉLA SZEGEDI HABILITÁCIÓJA LENGYEL ANDRÁS A magántanári habilitációk története több szempontból is érdekes és tanulságos. Az életrajzi, az egyetemtörténeti és a szorosabb értelemben vett tudománytörténeti vizsgálódás egyaránt nyer elemzésükkel, maga a habilitáció lefolyása pedig a tudományos utánpótlás regrutációjának szociológiájához nyújt értékes adatokat. Mindez természetesen érvényes Bencsik Béla szegedi habilitációjára

1 is, témaválasztásomat mégsem ezek a szokásos szempontok motiválták. Ezeknél most jobban érdekel két dolog. Az egyik: Bencsik Béla jószerivel ismeretlen alakja a magyar filozófia történetének, érdemben alig írtak róla.

2 Jellemző, hogy még szegedi magántanárságának puszta ténye sincs benne a szakmai köztudatban, hiszen neve, címszava hiányzik a Szegedi Egyetemi Almanachból is.

3 Róla szólva tehát egy ismeretlen, ám izgalmas füozófusra hívhatjuk föl a figyelmet. A másik szempont látszólag cáfolja az előbbit, hiszen Bencsik náci-voltának hangsúlyozása a közvélemény számára egyben intellektuális súlyvesztésének is bizonyítéka. De Bencsik Bélában éppen az a gondolkodástörténetileg érdekes, hogy egyrészt valóban kitűnő elme volt, másrészt — legalábbis rövid élete utolsó időszakában — meggyőződéses náci. Abba a típusba sorolható tehát, amely olyan nagy nevekkel jellemezhető, mint Martin Heidegger vagy Gottfried Benn. S ez a kombináció már olyan anomáliát jelez, amely mindenképpen magyarázatot igényel. Számomra így Bencsik azért érdekes, mert sorsában az is tanulmányozható, hogy hogyan futhatott tévútra egy kitűnő elme. Mondandómat, mivel Bencsik pályája lényegében ismeretlen, némileg messziről kell kezdenem, s szólnom kell arról is, ki volt, hogyan alakult élete és pályája. A rendelkezésre álló adatok

4 sajátos pályát rajzolnak elénk. Bencsik Béla 1906. július 19-én született Budapesten, katolikus szülők gyermekeként. Fölmenői 1 A habilitáció iratanyagát a Csongrád megyei Levéltár (Szeged) őrzi, a szegedi egyetem bölcsészkarának iratai között (110/1940-42., 88/194243., 486/1942-43). Erre az anyagra, amely írásom legfőbb forrása, a továbbiakban külön nem hivatkozom. 2 Bencsikről lényegében csak két írás említhető meg: HARKAI SCHILLER Pál: Bencsik Béla életmüve. = Athenaeum, 1943.2.sz. 146-148. (ugyanez különlenyomatban is), valamint: BÓKA László: Bencsik Béla: In: B.L.: Válogatott tanulmányok. Bp. 1966.893-894. Néhány írását (előadását és előadásokhoz való hozzászólását) újraközli: Athenaeum-tár. A Magyar Filozófiai Társaság vitaülései 1938-44. Szerk. KŐSZEGI Lajos. Veszprém, 1998. 3 Vö. Szegedi Egyetemi Almanach 1921-1995. Szerk. SZENTIRMAI László, IVÁNYI SZABÓ Éva, RÁCZNÉ MOJZES Katalin. Szeged, 1996. Bencsik címszava hiányzik e munka korábbi (1971) kiadásából is. 4 Bencsikről — leszámítva néhány lexikon-szó cikket — a legtöbbet a habilitációs iratanyag ad, így e vonatkozásban is erre építek.