A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

KATKÓNÉ BAGI Éva: Pusztaszeri néptanítók

Mogyoróssy Lujza 62 fővel, a központiban Tájcsik Ferenc 49 fővel indította rneg a tanítási évet. A háborús hangulat rányomta bélyegét az iskolai életre is, akadozott a tanítás, romlott a fegyelem, fűtőanyag hiánya miatt hónapokig nem volt tanítás. A további évek is hasonlóan teltek, Mogyoróssy Lujzát felváltotta Orbán Erzsi tanítónő a szárnyékhalmi iskolában. Az oktatás hosszú évekig nem billent vissza a régi kerékvágásba. Egymást váltották a tanítók. A szárnyékhalmiban tanított: Kramer Kristóf, Kovács Gyula, Pusztaszeri Sándor, Raksányi Márta. A központiban Krisay Tivadar, Menczer Sándor, Varga Mária, Barta Bálint, Váczi Józsefné. Árpádhalmon Tajthy Margit, Martinovics Jolán,Verner Sándor, Menczer Sándor tanítók neveivel találkozunk. Tájcsik tanító Úr 1924-ben tanított utoljára. Csak 1928 körül szüárdult meg újra a fegyelem, a falu is folytatta fellendülő szakaszát, a háborús terheket kiheverték, a hősöket elsiratták. Helyükbe újak léptek, és megjelent az Árpádhalmi iskolában egy ifjú tanító: Jaksa János. (4. fotó)

18 A növekvő falunak nagy szüksége volt már „Klebelsberg katonájára".

19 A tehetségesen rajzoló, festő tanítónak hosszú ideig nem jutott ideje szenvedélyével foglalkozni. Intézte az önálló faluvá nyilvánítást, ami 1934-ben sikerült is. Építették a községházát, az orvosi rendelőt, kibővítették az iskolákat, a parti iskola óriási tantermét elválasztották egy deszkafallal.

20 új iskola épült Munkástelepen. (5. fotó) Templom építés kezdődött. Szervezte a felnőtt lakosság szórakozásait, színi előadások kovácsolták egybe a fiatalokat, gazdakör működött a faluban. Magához vette idős nagyanyját és hároméves öccsét, akit felnevelt, taníttatott. Feleséget Szegvárról hozott: Vangel Amália tanítónőt, aki segített neki a tanításban. Régészeti lelőhelyeket fedezett fel a falu területén, levelezett Móra Ferenccel a feltárások ügyében.

21 Nagy szeretettel lát18 Jaksa János el. isk. igazgató. Pusztaszer. Született 1904-ben Tömörkényben, középiskoláit Csongrádon, a tanítóképzőt Kiskunfélegyházán, az ipariskolai rajztanfolyamot Újpesten, a gazdasági tanfolyamot Hódmezővásárhelyen, a pedagógiai tanfolyamot Debrecenben végezte, 1928-ban kezdte pályafutását a kecskeméti külterületi iskolánál mint tanító. 1933-ban Pusztaszerre került, ahol azóta mint igazgató-tanító fejt ki értékes tanügyi munkásságot Működésének eredményességét bizonyítja az iskolába járó gyermekek létszámának emelkedése. Népművelési előadó, az ifjúsági Vöröskereszt Egyesület felügyelője és több kulturális, valamint társadalmi egyesület vezető egyénisége. Kép. test. tag, iskolaszéki jegyző, templomalapító biz. tag, iskolaszéki jegyző, stb. Neje: Vangel Amália old. tanítónő, aki jelenleg ugyancsak Pusztaszeren működik.CSÍKVÁRI: Személyi adattár, 224. old. 19 Gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter (1921-31) szerint a Trianon által összeroppantott országnak hatékony fegyver maradt a birtokában, -a kultúra fegyvere - ugyanis csak a környező országokénál magasabb kulturáltsággal tudjuk ellensúlyozni a területi és anyagi veszteséget. 20 „Az iskolának kettős funkciója volt, úgy építették meg, hogy a katolikus szentmiséket is ott végezgessék. Egyetlen terem, ami hatalmas deszkafallal volt nyitható és zárható. Ha tanítás volt a fal két termet adott, ha szentmise, akkor egyet. Az oltárt egy mélyedés rejtette és azt is deszkafal takarta el. Ebben a két teremben délelőtt és délután is folyt tanítás. Két-két osztály termenként (1950-ben). Ez a tanterem volt a második otthonunk és innen indultunk világot látni. Máig ható kedves emlékeim közé tartoznak többek között a budapesti kirándulások, az Országház, a Hősök tere mind- mind monumentális hatást gyakorolt ránk. Néptánc csoporttal pedig a környező falvakat ismerhettük meg..." Nagy Józsefné Pintér Eszter: 21 Pusztaszer területén folyó ásatások: 1930. Móra Ferenc (A sáregyházi halmon és környékén; A jelenlegi temető helyén); 1972. G. Szénánszky Júlia; 1983. Dr. Trogmayer Ottó (árpádkori házak alapjait tárta fel); 1988. Lőrinczy Gábor (avarkori sírokat tárt fel Szabó József tanyáján); 1998. Kolozsi Barbara (Pusztaszer határának terepbejárása - szakdolgozat amelyben 90 lelőhelyet közöl)