A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)
KATKÓNÉ BAGI Éva: Pusztaszeri néptanítók
A 19. század közepére a pusztaszeri tájat újra meghódította az ember. A tanyavilágban több száz házból pislákolt esténként barátságos gyertyafény, ahol a vándor mindig kapott valami harapnivalót cserébe a hírekért, amit a nagyvilágból hozott. 9 ELEMI NÉPISKOLÁK A lakosság száma arányosan növekedett. 1880-ban már közel 1000 ember élt távol minden civilizációs hatástól, amikor felbolydult a tanyák nyugalma. Futótűzként terjedt a hír, hogy tanító jön és kötelező lesz iskolába küldeni minden 6 évet betöltött gyermeket. Ez a tény mindenkiből heves érzelmeket váltott ki, hiszen addig a világ legtermészetesebb dolga volt, hogy a gyermek míg kisebb, pásztorkodik, később a földeken dolgozik apja mellett, közben megtanulja a gazdálkodással kapcsolatos fogalmakat, mértékeket. A közös munkákon szájról-szájra jártak a legendák, ünnepeken a dalok. Mire eljött a szülők által rettegve várt katonaidő a fiúknak, a korai házasság a lányoknak, már minden lényeges dolgot ismertek ami az élethez szükséges. A korszellem azonban túlhaladta ezeket az elveket: Megtörtént a kiegyezés, az ország pezsegni, fejlődni kezdett, Eötvös József kultuszminiszter lázasan látott hozzá 20 éve dédelgetett elképzeléseihez. Az országgyűlésben hosszasan ecsetelte a magyarsághoz méltatlan közállapotokat, az iskolák hiányát, a ruhátlanságot, a szülői érdektelenséget, az ingyenesség hiányát kárhoztatva. A törekvés eredménye lett az 1868. évi 38. Tc. 1-6 § amelynek értelmében, minden szülő, gyám és gazda a gondozása alatt levő gyermeket 6. életévük betöltésétől a 12-ikig a mindennapi, életök 13. évétől a 15. év betöltéséig pedig ismétlő iskolába feladni és ott taníttatni tartozik. Kivétel betegség, vagy 4 km-nél távolabb lakás. Az igazolatlanul mulasztók szüleit 8 nap után 50 kr. További 8 nap után 1 frt folyamatosan míg az ügyet meg nem oldják. Az igazolatlan mulasztók szüleit először büntetik végül följelentik, végül gyámot rendelnek a gyermek mellé. A bírságpénzek az iskolai könyvtárak felállítására fordítandók. Beíratás október 10-ig a tanév május 10-15-ig tartson. A pusztai jobb megélhetési viszonyok a sok gyermekes családokat vonzották. A kecskeméti pusztákon egymás után épültek az új iskolák (a szeri puszta 12. volt 1880-ban). 1926-ban már 28 új iskola szolgálta a kecskeméti puszták népét. Korabeli megállapítás szerint ezekben magasabb színvonalú volt az oktatás, mint a városban. Oktatott tantárgyak voltak: írva olvasás; Beszéd és értelem gyakorlatok; Számtan; Enek; Nyelvtan; Földrajz; Rajz; Vallásórák; Kézimunka. Az első pusztai tanítót 1856-ban választotta a város. Az 1880. okt. 3-án tartott tanító választó ülésen pusztaszeri tanítónak négy pályázó közül Tájcsik Ferenc kezdő tanítót választották, fizetsége 400 Ft és lakás volt. Az első év tanulói vegyes képet mutathattak az 1881-82-es tanévben hat éves csak 3 volt közöttük, 9 hét éves, 14 nyolc éves, 6 kilenc, 10 tíz éves, 6 tizenegy éves 9 A lakosság létszáma 1850-ben 229 fő; 1857-ben 461 fő; 1881-ben 1003 fő; 1890-ben 1128 fő; 1926-ban 1691 fő; 1930-ban 1857 iő; 1941-ben 2175 fő; 1949-ben 2470 fő; Napjainkban kblSOO lakos él itt.
