A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

KATKÓNÉ BAGI Éva: Pusztaszeri néptanítók

és 4 tizenkét éves első osztályos gyermek mesélt otthon maradt társainak különös dolgokról, amit ők is a tanító úrtól hallottak.

10 Két évig a pusztabíró engedett át egy helyiséget, de rögtön elkezdtek építeni egy igazi iskolát a tanyavüág közepén.

11 Az 1883-84-es tanévben kezdett működni az új iskola.(l. fotó) Berendezéséhez tartozott: 7 pad, 7 szekrény, karszék, fogasok, fekete tábla, fali olvasó tábla, fali térkép, számológép, métermérték gyűjtemény, állattani, növénytani, ásványtani táblák, szemléltető kép. A következő szaklapok jártak az iskolába: Néptanítók Lapja, Természettudományi Közlöny, Népszerű Természettudományi Előadások Gyűjteménye, Századok, Nemzeti Nőnevelés, Pedagógiai Szemle. Az új díszes iskolába több km-t kellett gyalogolni a gyermekeknek. Kis kezük lassan engedelmeskedett a palavesszőnek és egyre szebb o-kat tudott írni, másrészük csak a beiratkozások idejére jelent meg és az anyakönyvekben sokasodtak a „hiányzása miatt nem osztályozható" bejegyzések. Ezt addig ismételték amíg túlkorossá nem vált a gyermek és már semmi akadálya sem volt, hogy apja gazdaságában dolgozhasson, míg katonának el nem vitték. Tájcsik tam'tó úr áldozatos munkát folytatott a kötelező népoktatás betartása érdekében. Minden évben több tanulót írattak iskolába a szülők. Általában 90-100 gyermek tanult az egy tantermes iskolában két műszakban. A századforduló után rohamosan nőtt a gyermekek száma 120-130 tanuló zsúfolódott össze de az iskolakötelezettek mintegy 50 %- járt még így is iskolába. A tanító úr gyökeret eresztett a faluban. Már meglett férfikorban volt, emberfélét ti munkát végzett a rohamos fejlődésnek indult Pusztaszeriek oktatása terén. A polgári ruhában járó magas, szerény tanító úr volt a kántor, a halottkém, szegényebbek temetését celebrálta, hamis, csikorgó énekhangját gyakran mosolyogta meg Pusztaszer közönsége. 50 hold körüli földön gazdálkodtak, felesége a gazdaság vezetésében segítkezett, jó módban éltek, gulyás, kanász, kocsis, cselédek álltak rendelkezésükre. Közben az országházban sem feledkeztek meg az Alföld népéről. A kiegyezéstől kezdve folyamatosan napirenden volt az Alföld iskolákkal való ellátása. A Pusztaszer név különösen szépen csenghetett a honatyák fülének, mert az 1910 november 15-i 111485 sz. miniszteri rendelet a népoktatás fejlesztésének céljából államsegélyt ajánlott Kecskemétnek 20 új pusztai iskola létesítésére azzal a feltétellel, hogy a város építsen s szereljen fel ezen új iskolákból legalább négyet évenként az állam pedig a tanítók évi illetményét fizeti. A minisztérium ezen kívül még két pusztaszeri iskola létesítésére ajánlott államsegélyt. 1910 december 22-én a közgyűlés 403. Határozata szerint 100 ezer korona kölcsön fölvételét szavazta meg. 1911 november 17-én bizakodva néztek a jövőbe mert Pusztaszeren három iskolában kezdődött tanítás. Tájcsik tanító úr elégedetten pödrött egyet hófehér bajuszán, és megnyugodva szemlélte a két pelyhedző állú utódot.

12 10 Osztálynévsort lásd a jegyzetben 11 Szabó János (szül: 1907. szülei Pleskó gazdánál dohánykertészek voltak) emlékezete szerint impozáns hatást keltett a dombon épült cseréptetős egy tantermes iskola, mely kápolnaként is üzemelt. A Kálmán tanya és az iskola volt az első, a többi ház utána épült. 12 Tájcsik Ferenc Pusztaszeri tanítót az igazgatói teendőkkel megbízta a Csongrád megyei Tanfelügyelőség. Tiszteletdíja 200 korona, ebben az igazgató által igénybe vett fuvarok díjai is benne