A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)
Dr. HALMÁGYI Pál: A francia tolmács
szédok ugyanannak a családnak a tagjai, vagy ha nem is közvetlenül állnak egymás mellet a rokonok házai, egy utcában, vagy közel egymáshoz ,a szomszédos utcákban laknak egy-egy rokonság tagjai. Nagyon jól kimutatható ez a Bagaméri-család esetében. A katolikus fertály szívében, a Szent István téren három egymás melletti hatalmas porta, a 2747, 2748, 2750 szám az övék. Az utca túloldalán a parókia épülete áll. Egy másik ág, a Szent Anna utcában, 2727. sz. illetve a Kölcsey utcában 2816. sz. lakik. A következő Bagaméri „bokor" a katolikusok főutcáján, a Kálvária utcán van, az egymással szemben lévő 41. és 85. számú házak az övék, illetve a 116 sz. alatti malom is a család tulajdona. Kimondottan jó módú család volt tehát a Bagaméri família, mert a Ráday utcában (a református városrész közepén ) is üzemeltettek egy malmot (darálót). A Sárkány-Bagaméri frigy így klasszikus példája a „vagyon a vagyonhoz" elven alapuló házasságnak. „Guba a gubához, suba a subához", tartja a mondás. Az egyházi anyakönyvekben Sárkány Rozália már nagyságos címmel szerepel. A Sárkány család nemességét előbb 1814. augusztus 3-án Csongrád megyében, majd 1830. szeptember 13-án Csanád megyében Makón is kihirdették. A népes család (négy generációjuk 10-12 férfi tagja élt ekkor) egy tömbben települt le a katolikus fertály szélső, nagy utcájában. Az utcát a benne lakó sok Sárkányról Sárkány utcának is nevezték, 1851-től lett Zrínyi utca. A nemes Sárkány família szegedi iU. makói gyökerekből eredt, hiszen a leszármazási táblán 1733-ban János szegedi lakosként, fia Ferenc pedig makói lakosként szerepel. 7 A Sárkány rokonság házai két hatalmas telken, a Zrínyi utcában, illetve a Zrínyi utca és az Irinyi utca sarkán álltak. Csorba Mihály a Révész utcán lakott. Az 1557-es török összeírásban szereplő Vincze család portáiból kettő egymás mellett a Zrínyi utcán (2886, 2889) egy a Szent István téren, egy pedig a Kálvária utcán volt. Török Antal szintén a Zrínyi utcán a 2902. szám alatt lakott, felesége a nem makói származású Krak(k)ó Mária korábbi lakhelyéről nincs adatunk. Igaz Mihály a 2492 szám alatti hatalmas portán lakott. A Makón nagyon elterjedt Nacsa rokonság egyik része a Szent István tér (2671), az Apaffy u. (2918) és a Zrínyi utca (2894) környékén, másik része a Kálvária utcán (36,46,83) ill. az Újvároson (393,421) lakott. Ennél pontosabban nem tudjuk behatárolni Nacsa Anna lakóházát. A Szekeres dédszülők az újvárosi Hosszú utcán az 545. számú portájukon éltek. Szabó Anna lakóhelyét- érzésünk szerint — az Árpád utca (2509) Szent Anna u. (2659) Zrínyi (2880) és az Apaffy (2906) utcában kell keresnünk. Mint már írtuk, a harmadik felmenő generációig, a dédszülőkig eljutottunk, de itt már jobbára csak a neveket tudjuk, sem a születési éveket, sem a lakóhelyeket nem ismerjük teljes pontossággal. Az egyházi anyakönyvekből leginkább a makói házasságkötések időpontjait tudtuk kikutatni. 1824-es Giba Antal féle összeírás adatait sorra megerősítik a következő generáció, a 19. sz. első két évtizedében született nagyszülők, már majdnem teljes pontossággal ismert életrajzi és lakóhely adatai. Ezek szerint a négy nagyapa lakóhelye a következő: Árva Ferenc csizmadia mester a Kelemen-híd városrészben lévő 7 BARNA János-SÜMEGHY Dezső: Nemes családok Csanádvármegyében. Makó, 1913.
