A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

Dr. HALMÁGYI Pál: A francia tolmács

kis házában, Igaz Mihály a Zrínyi utcában, Csorba Antal a korábbi Szarka (ma Szent Gellért) Igaz József az Oskola utcában lakott. Az uralkodói nyütparanccsal 1852-ben Magyarországon is bevezetett osztrák polgári törvénykönyv előírásaihoz kapcsolódóan Makón is megkezdődtek a telekkönyvi előmunkálatok. E munkák során kérdező biztosok jártak minden házban és jegyzőkönyvbe vették a tulajdonos ingatlanjainak, házának, földjeinek fekvését, nagyságát stb. A pontos telekkönyvi felmérés elkészítéséhez feljegyezték a házi telkek jobb és bal oldali, illetve hátsó szomszédait is. Ugyanígy jártak el a földeknél is, sőt, azt is feljegyezték, hogyan és mikor jutott az adott ingatlan birtokába a jelenlegi tulajdonos. A makói telekkönyvi előmunkálatok jegyzőkönyvei négy hatalmas kötetben összefűzve pihennek a levéltárban.

8 A nagyszülő párok lakóhelyére és vagyoni állapotára igen pontos és részletes adatokat nyerhetünk belőlük. Sajnos az Árva Ferenc — Nagy Rozália nagyszülőpárnak nem találtuk meg az összeírásait, de talán kárpótol, hogy a másik három nagyszülőpár mellett a Sárkány Pál — Bagaméri Erzsébet dédszülők vagyoni mérlegét azonban megleltük. Ezek szerint Igaz Mihály és Nemes Sárkány Rozália a Zrínyi utcában 1845-ben 600,- Ft-ért vásárolt 164 • (négyszögöl) telken álló saját házukban laktak. Jobb oldali szomszéduk Vajda István, bal oldali Csorba Bálint, lábtúlsójuk pedig Vajda András volt. Az após Nemes Sárkány Pál jelentős vagyon felett rendelkezett. A Sárkány utcában 360 G-es nagy portán lakott (jobbról Fejes Ferenc, balról Török József, hátul Mádi György), Kopáncson volt 56 hold (egy teljes telek) szántója és még 17 hold szántója, Ardicsban egyszer 40 út, másodszor 36 út szőlője, és 56 út veteményese, és a Maroson 1/4 vízimalom tulajdonrésze. Csorba Antal a Szarka utcában lakott, az apjától 1840-ben örökölt 247,5 • portán. Örökölt ekkor még 14 hold (negyed fertály telek) szántót az Igási oldalon. 1850-ben vásárolt még 14 hold szántót, Ingóban volt fél napos szőlője, Kortyogóban 3/4 napos szőlője. Igaz József a. „Catholikus" Oskola utcában 375 D-es portán lakott, melyet a bal szomszéd Gazdag Antaltól vettek 1000,- Ft-ért 1847-ben. Kenyérváróban volt két vékás kenderföldje, ezt örökölte, s az Olajos utca közepén egy fél szárazmalom tulajdonrésze, amit 1840-ben 430,- Ft-ért Török Imre árváitól vásárolt. Tehát minden nagyszülő saját házában lakott, és több kevesebb földdel, kerttel, egyesek malomrésszel rendelkezett. Az eddig felsoroltakból kitűnően korábbi állításunk, hogy a rokonok egy-egy utcában, vagy közel egymáshoz (néha közvetlen egymás mellett) laktak, úgy érezzük bizonyításra került. Az egyházi anyakönyvek bejegyzései (kereszteltek anyakönyvében a keresztszülők, házassági anyakönyvekben a tanúk nevei, ill. lakcímei) megerősítették azt a feltevésünket is, hogy a házasságok is nagyrészt az azonos helyen (katolikus fertály egy-egy utcája) lakó fiatalok között köttettek. Ez a közel lakás nem csak a családok régi ismeretségét, de a nagyjából azonos vagyoni helyzetét is jelentette. Ugyanez mondható el a tanúknak, és keresztszülőknek felkért rokonok, jó szomszédok, „komák-komaasszonyok" köréről is. A vallási azonosság pedig abszolút meghatározó, mert mint kitűnt, egyetlen vegyes házasság 8 Makó Város Levéltára: VI. 212. sz. alatt