A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

ERDÉLYI Péter: Egy csongrádi mérnök-gazdálkodó-politikus, Ludrovai Tóth István naplója 1903-ból

Márciusi bejegyzés: „Reggel 5-6 óra között még igen hideg volt dér nélkül, de amikor 7 órakor egészen meleg légáramlat töltötte be a föld felületét úgy, hogy délben a föld is egészen bemelegedett, 5 óra felé ismét hűvös lett a levegő. " Egy júniusi: „Délig szép napos idő volt. 12-től 3 óráig szeles és tartós eső esett... estig igen kellemes lanyha, borult... idő volt". És végül egy szeptemberi: „Egész nap kissé borús, meleg idő volt, estefelé beborult, éjjel egy órakor kezdett az eső esni, 2 órakor negyedórás záporeső volt, 3 órakor roppant nagy égi villámlás és durranás után nagy záporeső félóráig, azután reggelig csendesen esett. Jóval szűkszavúbb közéleti tevékenységének adatolásában, esetenként csak azt jegyzi meg, hogy bent járt a városban képviselő-testületi ülésen. Pár alkalommal viszont - ha rendkívüli tömörséggel is - szól párt és várospolitikai ténykedéséről is. Közülük hadd emeljem ki a 48-as körben tartott értekezletet, a kántor és jegyzőválasztásról, ahol indítványozza, hogy csak olyan pályázóra szavazzanak, aki a 48-as körnek támogatására 1000 forintot önként felajánl. Elég kemény feltétel ez, s törvénytelen is, de tíz községi 48-as képviselő mégis elfogadja.

29 Közgyűlési indítványaira egy-egy sort szentel csak naplójában, bővebben csak a március 21-eiről szól, amelyben a felfüggesztett országgyűlési képviselő fizetését kulturális célra való felhasználását kérte, itt megvallja titkos szándékát, amit a jegyzőkönyv nem tartalmazott: két iskola, a mámai réti és az erzsébeti létrehozására kellene az összeget fordítani.

30 Október 16-án jegyzi be naplójába a félegyházi vasútállomás előtt a Független Magyarország pártról tartott előadásáról, hogy pár ezer ember hallgatta, s utána vállra kapták, úgy hordozták körül.

31 A fentiek hitelesen bizonyítják Ludrovai kemény kiállását a 48-as függetlenségi eszmék mellett. Legkevésbé magáról emlékezik meg naplójában, hellyel-közzel megemlíti betegségeit, valamint Vajdahunyadon és Szegeden élő két fiának küldött csomagjainak leltárát írja le tételesen.

32 Vendégeiről is röviden számol be: kocsmáros barátjáról, a hajóskapitányról és a II. bíró kompániájáról, akik - vendéglátójuk szerint - „ittak, mint a kefekötő".

33 Ludrovai naplója azt bizonyítja, hogy írója szívén viselte a csongrádi szőlőkultúra és fejlesztése ügyét, példát mutatott új fajták elterjesztésében. Naplóbejegyzése szerint - ami ezt a célt szolgálta - nyomdába küldte a Csongrádi szőlők jövője című iratát, aminek példányairól sajnos nincs tudomásunk, lappanghatnak valahol.

34 Ez a munkája is igazolja: távlatokban gondolkodni tudó szándékait, amelyek sorába még az az elképzelés is belefért, hogy a város vásároljon homokterületet Mérges-pusztán (Pusztamérgesen) szőlőtelepítési célból. Tervét azonban a pénzügyek szűkössége meghiúsította.

35 28 Napló: márc. 18., jún. 1. és szept. 16. 29 Napló: márc. 1. 30 Napló: márc. 17. 31 Napló: okt. 16. 32 Napló. jan. 4. febr. 5. 33 Napló: jan. 24. ápr. 20., szept. 24. 34 Napló: febr. 17.