A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

ERDÉLYI Péter: Egy csongrádi mérnök-gazdálkodó-politikus, Ludrovai Tóth István naplója 1903-ból

- rögzített adatainak meghatározott sorrendje van (pl. mindig az időjárás leírásával kezd), - a személyes, magánjellegű témákat is érzelmektől mentesen, tömör egyszerűséggel közli. Mindezek tükrözik egy mérnökember és egy gazdálkodó racionalizmusát, amely nem engedi kibontakozni a lélek emberét és az írót. A száraz adatok között azonban nagyritkán a személyes elragadtatás nyomaira is bukkanhatunk, például amikor a következőket írja: „... oly szép, csendes, meleg, napos idő volt délután 4 óráig, hogy életemben ennél kedvesebb napot nem éltem meg" vagy „... ilyen szép tavaszt soha nem élveztem. A kajszi virágjában kicsi barackok vannak." Annál rendszeresebb, szűkszavúságában is kimerítő feljegyzéseinek sora, amelyek a következőkre vonatkoznak: - időjárási megfigyelések, - a gazdálkodással összefüggő munkálatok pontos rögzítése, - közéleti és magánéleti eseményekről való beszámolók, - a napi kiadások és bevételek könyvelése, Ezekből is érzékelhetjük, hogy a naplót elsősorban gazdaság- és mentalitástörténeti forrásként hasznosíthatjuk, de a helytörténeti kutatás, a társadalom-néprajz művelője is találhat benne feldolgozandó nyersanyagot, elsősorban a magán- és közéleti jellegű bejegyzésekben. Tehát a napló Ludrovai Tóth Istvánt főképpen mint szőlőbirtokost villantja elénk. A közel 2500 holdas csongrádi szőlőterületet birtokló-művelő 2000 gazdálkodó sorában az első helyek egyikét foglalja el 36 holdas 1-2-3 éves telepítésű ültetvényével. Naplója számtalan adatot rögzít a különböző fajtájú szőlők (saszla, ezerjó, fekete kadar, bogdányi fehér, rózsaszőlő) telepítéséről, a vesszők beszerzési helyéről, áráról. Érdekes adatokat tartalmaznak az ezzel kapcsolatos feljegyzések: „ Tegnap érkezett meg Szent Grót(Zala mjról 5000 db Chasselas páros szőlővessző Németh Miklós úrtól, ezre volt 5 korona, igen szépek a vesszők, szállítási díjával került összesen 35 koronába 5000 db = vagyis ezre 7 koronába. " Majd másnap osztályozta a vesszőket, miszerint 3000 db első, 1200 db másod osztályú és 715 db „3-4 szemes jó oltanivaló vesszőt"hozott ki belőlük. S hogy a saszla szőlővessző igen jó üzletnek bizonyult Csongrádon, arra példa: egy nap múlva 200 szál vesszőt adott el 4 koronáért. A haszon nyüvánvaló.

20 A művelés mozzanatait napnyi pontossággal és részletesen könyveli. Erre is álljon előttünk egy példa: „A csőszház dűlő végén a rozs mellett három pasztát beültettünk fekete szőlővel. Délelőtt dolgozott 3 napszámos ... délután volt hét napszámos." Minden egyes nap bejegyzi a napszámbéreket is. Hadd idézzünk erre is példákat márciusból: „Ma volt két napszámos: Mészáros György 1 nap = 1 K 40 fillér Mészáros János 1 nap = 1 K 40 fillér" 20 Napló: márc. 9. és 12.