A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

ERDÉLYI Péter: Egy csongrádi mérnök-gazdálkodó-politikus, Ludrovai Tóth István naplója 1903-ból

Ludrovai a 48-as függetlenségi párt főkortese az 190 l-es, 1905-ös és 1910-es választásokon, ez utóbbin még jelöltként is fellép.

14 1901-ben a Független Magyarországi Népkör elnöke lesz, s ebben a tisztében barátjának, a botrányairól elhíresült Hegyi Antal plébánosnak segíti választási kampányát, amely során olyan visszaélések történnek, hogy a T. Ház felfüggesztette Csongrád követküldési jogát a vonatkozó ciklusban.

15 A községi képviselő-testület tagjaként közel két évtizeden át hallatja szavát, elsősorban útépítési, ármentesítési kérdésekben terjesztett be önálló indítványokat. Mint szőlőbirtokost, aggasztotta az olasz borok versenye, ezért bor védővámot követelt vármegyei felirattal.

16 Eredeti ötlete 1903-ban, hogy a felfüggesztett országgyűlési képviselő fizetését kapja meg Csongrád, és azt fordítsák kulturális célokra. E felirat további sorsáról nem tudunk, valószínűleg nem teljesítették a kérést.

17 Politikai aktivitása és tekintélye révén két alkalommal is megválasztották a nagyközség első bírójává. Először 1905 júliusától 1906 márciusáig, majd második alkalommal 1908 júniusától 1909 februárjáig vezette a képviselő-testületet. Mint első bíró, felelősséggel és lelkiismeretesen végzi el feladatait, meglátogatta az iskolákat, segít gondjaik megoldásában; még tűzriadó próbát is tart a harangok félreverésével.

18 Ebben az időszakban lett a város díszpolgára Kossuth Ferenc, Justh Gyula, Apponyi Albert és Andrássy Gyula, valamint készíttetik el portréikat. A század első évtizedeinek végén a 48-as függetlenségi párton belül fellépő ellentétek Csongrádon is megmutatkoznak. Ludrovai korábbi szövetségesei, társai, barátai közül egyre többen színt váltanak, szembefordulnak vele. Talán ennek hatására vonul vissza a politikától. Élete hátralévő időszakában gazdálkodással, szőlőmüveléssel foglalkozik. 1923-ban halt meg Csongrádon. Hagyatékában az 1903-ban vezetett naplója maradt csak fenn. Végigolvasva azonban meggyőződésünk, hogy már a korábbi években is és 1903 után is készíthetett naplófeljegyezéseket, ezt látszik igazolni a precíz, pontos, szigorú szerkezet, a bejegyzések rendje, stílusa. Maga a könyv Irodai Napló, amit Posner Károly Lajos és fia budapesti albumgyárában készítettek; vonalas lapokból áll, és tartalmazza mindegyik oldalán a hónap és a nap megjelölést.

19 Ha a dokumentum egészét áttekintjük, első megállapításaink a következők lehetnek: - egyetlen oldalt (napot) sem hagyott bejegyzés nélkül, 14 Az 190 l-es sikertelen csongrádi országgyűlési választások részletes feldolgozását lásd: Erdélyi Péter - Sebőkné dr. Gombos Zsuzsanna: Országgyűlési képviselő-választás 1901-ben Csongrádon. In: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1988-1. szerk.: Juhász Antal. Szeged, 1988. 259-276.0. 15 Az országgyűlési képviselő felfüggesztéséről és az ezzel kapcsolatos vizsgálatról uo. 275-276.0. 16 Csongrád Megyei Levéltár Csongrádi Levéltára. Csongrád nagyközség közgyűlési jegyzőkönyve. 103/1904. 17 Uo. Csongrád nagyközség közgyűlési jegyzőkönyve. 89/1903. 18 1906. jan. 17-én a polgári, majd 18-án az elemi iskolákat látogatta meg. (Újságkivágás) Ltsz. 88.2.20. 19 Ltsz. 88.2.7.