A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

ORBÁN Imre: A nazarénus gyülekezet megjelenése és térhódítása Makón

Ft gyűlt össze. Tóth Ferenc, a hódmezővásárhelyi és lényegében a magyarországi nazarénusok vezetője háromszor járt Amerikában különösebb eredmény nélkül.

177 A gyűjtés ismét több volt a szükségletnél. „1900 évben az Amerikai utazási Költségekből ami Makó és Arad és Kunágotáról jött pénz, Beadatott 200 forint az Arad Csanád Takarékba szept. 14-kén." — olvashatjuk a pénztárkönyvben. Az eseményekről Tóth Ferenc Makón is beszámolt 1904. november 6-án. „Tóth Ferenc hmvásárhelyi nazarénus püspök amerikai hittérítő körúton volt, honnan mostanában érkezett vissza. A nazarénus püspök ma, vasárnap délelőtt a makói gyülekezetben fog prédikálni" — olvashatjuk a Marosban.

178 Fontosnak érezte a helyi közösség a próbálkozás folytatását. Rudolf atyafi e célra 1905-ben 130 Ft-ot adományozott.

179 A gyülekezeti élet a megszokott mederben folyt. Változás, hogy a gyülekezeti tagok nevei, — családnévvel együtt — sokkal többet szerepel, míg korábban, a kezdeti időkben névtelenség volt a jellemző. így tudjuk meg, hogy a felekezet mindennapi tennivalóit díjazásért a század első évtizedében Német Ferenc, Fekete András, Pap Ferenc, Csertus Sára és Vaszil néne végezte. A közösség első számú vezetője, egyházi szolgája 1908-ig Bárányi Antal volt. 1908 február 29-én halt meg 72 éves korában. Ettől fogva valószínűleg Zeitler Rudolf a gyülekezet egyházi szolgája. A század elején a nazarénusok vetélytársaként jelentkezett a baptista felekezet. Híveit nemcsak a nagy egyházaktól, hanem a nazarénusoktól hódította el. Egyre-másra jelentek meg a hírek úgy, mint az 1860-as, 70-es és 80-as években a nazarénusokkal kapcsolatban a baptisták terjeszkedéséről. Az első adat makói ténykedésükről 1888-ból való. Egy Bodoki Lajos nevű Bibliákat áruló ember végzett állítólag efféle térítést Makón és Földeákon. Följelentették. Bodoki tagadva a vádakat

180 hamar elhagyta a várost. A század elejétől a baptistáknak egy-egy híve Makón is akadt. A Makói újság 1907-ben viszont már egy újabb csoportról tudósít, az adventistáktól, mely szintén vonzólag hathatott egy-egy ingadozó nazarénus hívőre. Az 1910-es évektől majd fokozatosan ezek az irányzatok veszik át a hitterjesztésnek azt a lendületét, melyet korábban a nazarénizmus képviselt, s részben el is foglalják azt a helyet, mely addig a nazarénus gyülekezeté volt, bár Makón a nazarénusokhoz hasonló jelentőségre soha nem tettek szert. Az utolsó nagy visszhangot kiváltó ügy Makón a hitoktatás kérdésében az evangélikus egyház, a nazarénus felekezet és az állami hatóságok között alakult ki. Ennek immár nem volt semmi hatalmi vonatkozása, kizárólag lelkiismereti és törvénykezési kérdésként jelentkezett. Megoldása nehéz, hisz lényegében mind a három félnek igaza volt. 176 A gyülekezet pénztárkönyve alapján. M. Naz. It. 177 KARDOS-SZIGETI 258. .1. 178 Maros 1904. november 6. 179 A gyülekezet pénztárkönyvének adata. M. Naz. It. 180 Maros 1888. március 4. és március 8.