A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

ORBÁN Imre: A nazarénus gyülekezet megjelenése és térhódítása Makón

Azt nem tudjuk, vajon a nazarénus felekezeten belül volt>« intézményesített hitoktatás, de valamilyen jelleggel tételeiket gyermekeiknek, a tagfölvételre váróknak, a gyülekezet tagjainak tovább adták. Az írásunk elején tárgyalt temetési és keresztelési nézeteltérések kapcsán láttuk, ilyen oktatás kezdettől fogva létezett. A nazarénusok érthető módon kifogásolták, hogy gyermekeik kötelező jelleggel az iskolában hitoktatásra járjanak, és ott általuk el nem fogadható hittételeket sajátítsanak el. Ez ellen tiltakoztak. Egy Csanád megyebeli nazarénus közösség 1901-ben a Vallás és Közoktatási Minisztériumhoz fordult az ügyben, és kérte is, hogy gyermekeiknek ne kelljen templomba járni, „tudvalevőleg abba a templomba kötelesek eljárni, a mely felekezethez szülőik a kitérés előtt tartoztak."

181 Másfelől a makói evangélikus egyház nem akarta erőszakkal hívei közé fölvétetni a tőle kivált nazarénusokat, de az volt az álláspontja, ha nem akarnak hozzájuk tartozni, a többi evangélikus tanuló számára előírt mindenki számára kötelező gyakorlatokat teljesíteni, akkor hitoktatásukra nem vállalkozik. Ugyanakkor a hatóságok az állami törvények előírásait követték. Az el nem ismert felekezethez tartozó gyermekeket hitoktatásra a szülők korábbi vallása alapján megállapítandó hitvallású órákra irányították. A helyzetet bonyolította, hogy az alábbi ügyben a katolikus egyház és a zsidó iskola is érintett lett volna. Az ő részükről azonban semmiféle reakció nem ismert. Mint ahogy eddig, a fölvetődött gondok kapcsán most is a felekezet vezetői, pontosabban Zeitler Rudolf próbált megoldást találni. Zeitleréknek a polgári anyakönyvezés bevezetésig 14 gyermeke született.

182 Közülük nyolc nagyobb kort is megért. Gyermekeik hitoktatatását illetően 1890-ből van egy iskolaszéki jegyzőkönyvünk, mely panasszal él Zeitler ellen. Az apa ekkor íratta a polgári fiúiskolába 11 éves Rudolf nevű fiát. Itt azonban az evangélikus hitoktató, Draskóczy Ede „Zeitler Rudolf felekezetbeli I. oszt. tanulót azon indokból, mert atyja templomba járni nem engedi, a vallástani órákról eltiltotta és a tanulónak az első félévről osztályzatot nem adott." Az iskolaszék, mivel a vallástan kötelező tantárgy, és az ebből kapott érdemjegy nélkül a tovább lépés nem lehetséges, a gyermeket az evangélikus hitoktató elé utasította.

183 Ebben a kérdésben nem hozott újdonságot az 1895-ös év sem. A törvény adta lehetőséggel élve Zeitlerék polgári házasságot kötöttek 1895. december 9-én. Ekkor ugyan intézkedhettek volna, hogy gyermekeik melyik bevett vagy törvényesen elismert vallást kövessék, de mivel ezek egyikéhez sem tartozott a nazarénus hit, nem tették. Nem tett ebben az ügyben lépést a gyámhatóság sem, melynek pedig ha szülők nem tartoznak bevett vagy törvényesen elismert felekezethez, a rokonok meghallgatásával határozni kellett volna. A hivatal bizonyára az apát evangé181 Maros 1901. január 20. 182 Lőkős Rozáliától született: Gyula 1872. május 23-án, aki ötévesen meghalt, és Mária 1874. március 16-án. Mészáros Juliannától: Vilma 1875. október 9. Halva született fiú 1877. március 4. Rudolf 1878. szeptember 6. vagy 14. Gyula 1880. április 8, aki négy hónaposán meghalt. Etelka 1881. november 23, kilenc hónapos korában meghalt. Hona 1883. június 5, két évesen maghalt. Erzsébet 1885. február 13. Nándor 1886. november 4. Ilonka 1889 január 20. Margit 1891. március 8. Gusztáv 1893. február 2. Etelka 1894. november 19. Az esetleges további születéseket nem tudjuk követni. Nazarénus anyakönyvek. M. Naz. It.. 38/1908. M. Ev. It. 183 Kivonat az iskolaszék 1890. február 26-i üléséről. M. Ev. It.