A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

ORBÁN Imre: A nazarénus gyülekezet megjelenése és térhódítása Makón

A kérés nagy publicitást kapott. A helyi újságok is beszámoltak róla. A kezdeményezés lényegét a Makói Hírlap így foglalta össze: „Régi dolog, hogy a katonáéknál legtöbb baj a nazarénus hitüekkel van, mert a nazarénusok sem esküdni, sem letérdepelni, sem fegyvert fogni nem akarnak, szóval vallási okokból egy csepp kedvük sincs katonáskodni. Ezért a nazarénus vallás törvény szerint nem tartozik a bevett vallásfelekezetek közé s az a kérvény, melyet most készítettek, nem fogja hozzásegíteni a nazarénusokat, hogy egyenlő vallásszabadságot élvezzenek a többi felekezettel együtt. Az összes hazai nazarénusok ugyanis kérvényt adtak be a honvédminiszterhez, a melyben a következőket kérik," ne kelljen fegyvert fogni, imára vezényszóra letérdelni, templomba menni. „Ezeket a kérelmüket a nazarénusok Máté evangéliumára alapítják."

172 A szerző jól látta, valóban nem sikerült elérni az annyira óhajtott és remélt könnyítéseket.

173 Az elutasító válasz március 28-án megszületett. Azt, valószínűleg a fő kezdeményezőnek, Zeitler Rudolfnak Makóra hamarosan meg is küldték. A döntés kemény szenvedéseket hoz majd a nazarénus katonákra, köztük nem egy makóira is. Nem kell sokáig várni, s nazarénus rabokkal lesznek tele a tömlöcök. Az újságok szerint 1902-ben már negyvenen voltak a szegedi Csillag börtönben. Egyértelművé vált, ezután minden próbálkozás a fegyverviselés nélküli szolgálat elfogadtatására hiba való.

174 Makó más szempontból is jelentős nazarénus központ maradt. A makóiak egyre többet költöttek utazásra, ami a vidéki gyülekezetek meglátogatását, illetve misszionálást jelent. Nagylakra, Kovácsházára, Battonyára, Valkányba, Janovára, Csanádpalotára, Szapárfalvára, Hódmezővásárhelyre és Erdélybe, Lúgosra, Brassóba utaznak 1 és 120 Ftos költségen. Hári Mihály, Bárányi Antal, Fodor János és Vas Mihály teljesítik ezeket a szolgálatokat. Új kapcsolatként jelentkezett Pozsony, Cservenka, Dicsőszenttamás. Enekeskönyveket, segélyeket juttattak ide. Támogatták Szegeden, Óbébán, Szemlakon tervezett gyülekezeti házak építését. Szemlaknak különösen sokat segítettek, többször is küldtek részére 800 Ft-t. A segélyek mellett hitelezett is a makói gyülekezet. Kilenc helység (Arad, Sajtény, Szemlak, Dombó, Szentleány, Óbéba, Kevermes, Battonya, Bánhegyes) nazarénus felekezetének kölcsöneiről vezettek a század elejétől kimutatásokat. Mindezt a makói gyülekezet szilárd anyagi helyzete tette lehetővé. A kiadások mellett bőven jutott megtakarításokra is. A magyarországi nazarénus mozgalom annyira megerősödött, hogy külföldi gyülekezetekben egyenetlenségek elsimítására is vállalkoztak. A századfordulón az Egyesült Államokban keletkezett vita a bajuszviselés körül. Egyesek ezt megengedhetetlennek tartották mondván, túl vüágias, mások viszont úgy vélték, a bajusz elfogadható. Még néhány más, apróbb életviteli különbség miatt komoly szakadások keletkeztek. Ennek rendezésére vállalkozott a magyarországi nazarénus felekezet.

175 A költségek fedezésére Makón is gyűjtés indult. Az „amerikai utazásra" több száz 172 Makói Hírlap 1898. február 10. 173 KARDOS-SZIGETI 256. L 174 Maros 1902. augusztus 28. 175 KARDOS-SZIGETI 257-258. .1.