A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)
JOBBÁNÉ SZABÓ Enikő: Adalékok a Szeged és Szeged környéki olvasókörökhöz (1867-1944). A körökről a könyvtár-alapítások tükrében
3. Agrárszocialista olvasókörök - elsősorban az Alföldön, azon belől főleg a Viharsarokban tevékenykedtek. A könyvtáraik nagy szerepet játszottak a művelődésben. A legszinvonalasabb szépirodalmi művek mellett komoly természettudományos anyaggal is rendelkeztek, munkásköröknek, földműves egyleteknek nevezték őket. A különböző csoportokhoz tartozó körök más és más módon érték meg a vüágháborút. A gazdakörök meglehetősen háborítatlanul tevékenykedtek. A függetlenségi és 48-as körök a párt bomlásával egyre fogytak és csak a legerősebbek vészelték át a háborút. Az agrárszocialista köröket a hivatalos hatalom üldözése fogyasztotta. 1907 első negyedében 532 földmunkás kör működött és év végére már 145 maradt. A mélypont 1908 végén volt, amikor csak 56 szervezet működött 1500-1200 taggal. Az első vüágháború végére mindenféle kör tevékenysége csökkent. 1919 elejére azonban a földmunkás körök újra 100 000 tagot számláltak. 14 1919 után a társadalmi egyesületek tevékenysége szünetelt. A háború alatti kényszerszünet sok kört mgszüntetett. Csak a legerősebbek folytatták tevékenységüket (Szegeden pl. az Újszegedi Népkör). 1921-ben a Faluszövetség felmérést készített. Ebből kiderül, hogy gazdakör, olvasókör vagy hasonló minden második községben van. Azonban ezek legnagyobb része csak papíron működik: 1922-ben gazdakör 463, olvasókör 833. 15 A háborúból való feleszmélés után megindult a körök szerveződése. 1937-re már Csongrád megyében 88 gazda ületve olvasókört regisztráltak. Szegeden kb. 25 kör működött. Megfigyelhető, hogy a Viharsarok rendelkezik a legnagyobb számú körrel, és a gazdagabb parasztság és a középbirtokos településein gyakoriak a körök. Az Alföld településein gyakoribbak voltak az olvasókörök, egyletek, míg a Dunántúlon ritkábbak, ezek is elsősorban egyházi jeüegű egyesületek. Gazdasági nehézségek akadályozták a körök alapítását az Alföldön is, a Duna-Tisza közén, a szegény sorsú tanyavidéken. Az 1933-as szegedi tanyakongresszus előzményeként 5000 tanyai család közművelődési igényeit vizsgálták meg és ennek alapján tették a következő megállapítást: A tanyák kaszinói, népkörök, olvasókörök sokat tehetnének ezen a téren (a kulturális elmaradottságról van szó), ha nem küzdene a legtöbb olyan anyagi gonddal, ami riasztóan hat arra, aki éppen saját gondjának, bajának megoldásaIfi ra keres orvoslást a társaság kereteiben. A két világháború közötti években 1. Faluszövetség: a gazda, olvasó és más hasonló célú körök összefogására jött létre. A körök különösen, ha falusi székházzal is rendelkeznek a falusi kaszinó szerepét töltötték be. Ősszel, télen, tavasszal míg a nagy dologidő meg nem kezdődött, minden este élénk politizálás színhelye volt a kör. Volt kör, amelynek italmérése is volt, de ez nem jeüemző a körök többségére. Helyi és országos politikai kérdéseket vitattak meg bennük. Újságokat járattak, hogy melyiket azt a közgyűlés határozta meg. A leggyakrabban járatott folyóiratok: Vasárnap, Barázda, Pesti Hírlap, Falu, néhány mezőgazdasági szaklap. 14 Népművelési értesítő 1963.3-4. 174. o. 15 Népművelési értesítő 1963. 3-4. 175. o. 16 Népművelési értesítő i. m.: 181. o.
