A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

JOBBÁNÉ SZABÓ Enikő: Adalékok a Szeged és Szeged környéki olvasókörökhöz (1867-1944). A körökről a könyvtár-alapítások tükrében

A körök rendezvényeit vagy bérelt helységben tartották, vagy saját házat építettek. A Faluszövetség típustervekkel segítette a körök székházépítését. Ezek a házak magukban foglalták a boltot, a kocsmát is, rendszerint a falu középpontjába építették. Az épületben tartották a rendszeres bálákat, a nemzeti ünnepeket, társasvacsorákat, előadásokat. Néhány körben jelentős könyvanyag gyűlt össze, pl. a szegedi Alsóvárosi Népkörben 845 db. 2. Létezett olyan gazda- és olvasókör, amely a Faluszövetséghez nem csatlakozott. Ez a közép- és törpebirtokosok között működött, alapításuk még a múlt század végére nyúlik vissza. Mindenütt szenvedélyesen politizáltak és politikai rokonszenvük mindig a rendszerrel valamiképpen eüenkező felé fordult. Ezek a körök különböztek az előbbitől. Az általuk terjesztett kultúra közelebb állt a lakosság nagyobb számához. Féja Géza leírja, hogy müyen összetételű könyvtárral rendelkezett egy üyen, jelen esetben egy makói könyvtár: „A hagymások népkönyvtára iskolapéldája annak, hogy müyen legyen a jó népkönyvtár. Nem semmitmondó fehérségek, és naiv fecsegések kerülnek a könyvespolcokra, mint a népkönyvtárakban általában. A régi magyar irodalmat Pázmány, Mikes, Gvadányi, Csokonai, Berzsenyi, Vörösmarty, Eötvös, Jókai, Petőfi, Arany, Kemény, Pentelei és Gárdonyi képviselik, a modern magyar irodalmat: Móricz, Ady, Szabó Dezső, Tömörkény, Tamási Áron, Nyirő, Illyés, Züahy, Kodolányi, Erdélyi, Koós, Makkai Sándor, Barlatis. Ott lesz a teljes népköltési gyűjtemény. A vüágirodalom mesterei nem hiányoznak : Reymond, Knut Hamsun, Gorkij, Turgenyev, Tolsztoj, Dosztojevszkij, Gogol, Flaubert, Zola, Balzac, Maupassant, Dickens, Swift, Goethe, az újabbak közül Solohov, Gide, Shaw, Thomas Mann, Gladkov, P. Istrati stb.

17 3. 1922-ben 594 vaüásos jeüegű olvasókört is regisztráltak, amelyből 435 katolikus, 109 protestáns. 4. Az utolsó csoportba azok a múlt századvégi agrárszocialista mozgalom legharcosabb hagyományaival rendelkező földmunkások tartoztak, akik a saját maguk és társaik politikai meggyőződéséhez igazodó olvasóköröket, egyleteket hoztak létre. AZ EGYLETEKRŐL, KÖRÖKRŐL Az olvasókörök sok helyen a felnőtt lakosság egyetlen művelődési, szórakozási lehetőségei voltak. Ezeknek a köröknek több rétegű szerepük volt, lehetett könyvet kölcsönözni és lehetett olvasni, főként újságokat, majd rádiót haügatni. Másrészt egy-egy kör összefogta az azonos társadalmi, területi, vallási és politikai nézetű embereket és megszervezte társadalmi és társasági életüket is. A Csongrád Megyei Levéltárban a következő olvasókörökről, egyletekről találtam anyagot, jegyzőkönyvet, pénztárkönyvet: 1. Szegedi Polgári Dalárda jegyzőkönyve 1868. 2. Szegedi Alsóvárosi Olvasókör Társulata 1888. 3. Az Öttömös és Vidéke Mezőgazdasági Olvasókör iratai 1908-1943. 4. Szegedi Központi Társadalmi Kör iratai 5. Szegedi Aigner-telepi Népkör iratai 1929-44. 6. Délmagyarországi Nevelők Egyesülete (Szeged) iratai 1938. 7. Szegedi MÁV Mozdonyvezetők önképző köre iratai 1947-48.