A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

MURÁDIN Jenő: Vágó Gábor (1894-1968)

1939-es év telén szervezett tárlaton Majláth püspökről készült szobrával képviseltette magát. Ezt a kiáüítást azonban nem pályatársai áütották össze, hanem Vargha László műtörténész szervezte. Vargha senkitől sem befolyásolva, maga járta végig az erdélyi műtermeket, s válogatta ki azt, ami neki megtetszett.

12 Még egy alkalommal volt jelen Vágó Gábor erdélyi tárlaton. Az újonnan épült kolozsvári Műcsarnok megnyitó kiállításán (1943 tavaszán) oltárgyertyatartók és kereszt c. bronzmunkáit láthatták. Az 1937-es év derekától kezdődött a szobrász kétlaki élete. Még fönntartotta kolozsvári műtermét, de Budapest, s majd egyre inkább Szeged felé tájékozódott. Munkát talált mindkét helyen. Pesten 1938-ban Hubay Jenő szobrát készítette el. A neves hegedűművész és zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneakadémia tanára nem sokkal azelőtt hunyt el. Szobrát kis méretben mintázva 1939-ben a herendi porcelángyár sorozatgyártásra vásárolta meg. 1938-ban készült el dr. Notz Hubert premontrei apát, római generális portrészobrával. Szegeden Szent-Györgyi Albert, a Nobel-díjas biokémikus és orvos szobrának elkészítése jelentette számára a legcsábítóbb feladatot. Szent-Györgyit 1938-ban modell után mintázta meg. A tudós eleinte elhárította a kérést, majd mégis vállalkozott rá. Már félig készen volt a szobor, amikor Szent-Györgyinek váratlanul Párizsba keUett utaznia. A szobrász megvárta, valósággal „kiéhezte" azt a néhány hetet, amíg hazatért. SzáUás híján a Közművelődési palotában, a mai Móra Ferenc Múzeum dísztermében aludt, pénzéből élelemre is alig futotta már. A hazatérő Szent-Györgyit, mint a lapok megírták, meghatotta a szobrász hűsége, és 800 pengővel jutalmazta kitartását.

14 SzentGyörgyi professzor portréja három példányban készült el, ám ezeket csupán fényképről ismerjük, egyik változata sem bukkant elő. Egy példánya a Sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum részére készült, de a múzeum mai állagában nem található.

15 Egyet a szegedi ferences barátok adományoztak a tudósnak, végül egy Szeged város rendelésére készült. Több kísérlet történt már eddig a szobor fölkutatására - eredménytelenül. A Nobel-díjas tudóssal Amerikában összeköttetésben áüt baráti kör sem tudott semmit a hoUétéről.

16 Vágó és felesége végül az 1939-es év elején költözött át véglegesen Szegedre. Ha korábban az erdélyi katolikus egyházmegye, úgy ezután a csanádi adott munkát a szobrásznak. Szakrális művek egész sorozatát készítette Szegeden és a Dél-Alföldön. Ezek a megrendelések tették lehetővé, hogy a városban még abban az évben műtermet rendezhessen be magának. Családi tragédiája gátolta meg azonban, hogy ott hosszabb ideig dolgozhassák. Feleségén 1941-ben gyógyíthatatlan betegség (vastagbélrák) tüneteit fedezték föl. Megkezdődött a négy évig tartó küzdelem élete megmentéséért. Mivel az asszony áüandó orvosi ellenőrzésre szorult, a család - támogatók révén - lakást és műtermet kapott a szegedi Belgyógyászati Klinikán. Többszöri súlyos műtét után Berényi Margit 1945. december 11-én a műtőasztalon halt meg. 12 ROZSOS Etel: Erdélyi magyar képzőművészek. Ellenzék [Kolozsvár], 1939. jan. 22. 13 A kolozsvári Műcsarnok megnyitó kiállítása, 1943 Qcatalógus, 12.1.) 14 JAGAMAS Lili: Látogatás Vágó Gábor magaépítette műtermében. Keleti Újság, 1938. júl.29. 15 Plugor Sándor sepsiszentgyörgyi muzeológus szíves közlése. 16 Páldi László följegyzései, id. helyen.