A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

TAKÁCS Edit: Kilencvenhat magyar hadifogoly százharminchárom el nem küldött levele 1944 decemberéből

Az első világháborúból származó hasonló forrásokkal összevetve megállapítható, az apákhoz hasonlóan a második világháborúban harcolt fiúk generációjának gondolkodása is elsősorban gyakorlatias, a valóságban, a realitásokban és nem a „magas politikában" gyökerező. Teljes egészében hiányoznak a korra, különösen annak sajtójára jellemző ún. hazafias érzelmek. Mindkét generáció világszemléletében jelentős szerepe volt valamilyen szintű Isten-hitnek, mely a nehéz helyzetekben erőt, kitartást, reményt biztosított számukra. A fiúk gondolkodása apáikhoz képest talán elvontabb (alig találkozunk a levelekben a konkrét otthoni feladatok meghatározásával), összefogottabb lett. Az I. világháborúból ismert levelekben gyakran igen terjedelmes a megszólítást követő üdvözlés, az általunk feltártakban ez rövidebb lett, nemegyszer el is marad. A levelek hangneme is változott, több a feleségét tegező katona, gyakoribbak a bizalmas megszólítások. Új motívum a családért való aggódáson belül a gyermekek nevelésére vonatkozó tanács. Az írások formája (helyesírás, nyelvhelyesség, fogalmazási készség) elsősorban nem a katonákat, inkább az őket írni és olvasni tanító pedagógusokat, a korabeli magyar iskolarendszert minősíti, de áttételesen az egész akkori magyar társadalom kulturális igényességét avagy igénytelenségét is mutatja. Meggyőződésünk azonban, hogy a hibák és hiányosságok ellenére a levelek önmagukban is értékes és tanulságos, gondolatébresztő olvasmányok. Az utóbbi kilenc évben - éppen a rendszerváltáshoz kapcsolódóan - mind a közvélemény, mind a történészek érdeklődése a második világháború eseményeinek, vezető személyiségeinek, politikus és katonai főszereplőinek megismerése mellett egyre inkább kiterjed a „szürke tömeg", az egyszerű, hétköznapi emberek, katonák sorsának vizsgálatára. Jónéhány város, község tett eredményes kísérletet a II. világháború helyi áldozatainak összegyűjtésére, nyilvánosságra hozására. Szép számmal kerültek elő és jelentek meg elsősorban visszaemlékezések, korabeli naplók is, és mindehhez kapcsolódóan, inkább csak illusztrációként levelek, táboripostai lapok.

33 E források összegyűjtése, a levéltárakban lévők feltárása, majd elemzése azonban még várat magára. megye területéről fogságba került katonákat, Kecskeméten 3-ból 1-et, Egerben 11-ből 1-et találtunk meg. 33 A II. világháború időszakára vonatkozó naplók, visszaemlékezések közül említésre méltók: KÁDÁR Gyula: A Ludovikától Sopronkőhidáig. Magvető, Bp. 1978.

1—II.; BÁRCZY János: Zuhanóugrás. Magvető, Bp. 1981. 653 p.; BOLDIZSÁR Iván: Don - Buda - Párizs. Magvető, Bp. 1982. 410 p.; ASZTALOS István: író a Hadak útján. Magvető, Bp. 1983. 153 p.; ALMÁSY Pál: Sopronkőhidai napló. Magvető, Bp. 1984. 300 p.; a legújabb kutatások terméséből: Kapóstól a Donig: Töredék..

.Bp. Kráter, 1990. 135 p.; HADAS Ferenc: Hol sírjaik domborulnak... Hajdúnánás, 69 p. (Nánási Füzetek); EGRI Gyula: Egy magyar katona a második világháborúban és a hadifogságban. Debrecen, 1992. Ill p.; Frontnaplók a Don-kanyarból. Zalaegerszeg, 1992. 129 p.; HORVÁTH István: Bűnhődés bűntelenül: hadifogolynapló. Zrinyi, Bp. 1992. 208 p.