A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

SIPOS József: Földreform, földigények és földosztás 1919 tavaszán

részletes kutatás majd feltérképezi, hogy egyáltalában hol is működtek birtokrendező bizottságok. ...Ugyanígy további kutatások feladata lesz, hogy mérleget vonjon e bizottságok működésének eredményeiről."

30 E kérdésekkel azonban a helytörténeti szakirodalom azóta sem foglalkozott érdemben. így - mint láttuk - a szintézisekben sem találunk pontos adatokat a birtokrendező bizottságok működéséről. Sőt! A birtokrendező bizottságok számáról Kávássy által közölt adatokat a szintézisek nem vették át. Kávássy adatainak valódiságát pedig bizonyítja a korabeli sajtó átnézése is: ebből megállapítható, hogy február végén, március elején Pest, Esztergom, Nógrád, Heves, Zemplén, Bereg, Szabolcs, Szatmár, Hajdú, Bihar, Békés, Csongrád, Tolna és Fejér megyék területére kiküldték a birtokrendező bizottságokat.^

1 Ezek végzett munkájáról azonban egyelőre alig van helytörténeti feldolgozási Ezek hiányában - kedvcsinálónak - mi is csupán néhány birtokrendező bizottság munkáját ismertetjük. A Fejér megye Sárbogárd járásban tevékenykedő 9/56-57-es számú bizottság elnöke Czeglédy Endre okleveles mérnök, hites földmérő, törvényszéki hites szakértő, aki a Kisgazdapárt egyik alapítója és vezetőségi tagja is volt. A bizottság munkájára vonatkozó adatokat az általa 1919. március 9-én Buza Barna földművelésügyi miniszterhez írt összefoglaló jelentéséből közöljük. E bizottság hatásköre kiterjedt: Sárosd, Sárkeresztúr, Sárszentágota, Aba, Seregélyes, Szolgaegyháza, Nagy Lók (N.Hantos), Kálóz, Sárbogárd és Sárszentmiklós községekre. A bizottság működését 1919. február 27-én Sárosdon kezdte meg. Czeglédy ekkorra összehívta a közeli községek bizalmi férfiait (községenként 2-3 főt) megbeszélésre és a bizottság munkájának ismertetésre. Ezen az összejövetelen 7 község: Aba, Sárosd, Sárkeresztúr, Sárszentágota, Nagy Lók (Hantos), Szolgaegyháza és Kálóz bizalmiai jelentek meg, akikkel Czeglédy ismertette a bizottság programját, a határidőket és felszólította őket arra, hogy „első és főfeladata legyen most mindenkinek a termelést biztosítani és ...várják be nyugodtan a földigény kérdésének rendes lefolytatását", amit a bizalmi férfiak „teljesen megnyugodva" fogadtak. Ezután a bizottság Sárosd, Aba, Sárkeresztúr és Sárszentágotán megalakította a községi birtokrendező választmányokat. Ezeket a hatáskörükről és kötelességeikről Czeglédy tájékoztatta és kérte őket, hogy a „termelés biztosítása érdekében mindent" kövessenek el. Március 9-ig a bizottság Sárosd, Sárszentágota, Sárkeresztúr, Aba és Kálóz községekben íratta össze a földigénylőket. Jelentésében Czeglédy megállapította, hogy a bizottság megjelenését az „összes községek" megnyugvással vették tudomásul, de „teljesen megnyugtatta őket a választmányuk megalakítása". Ezután nézzük e községek parasztságának és cselédségének földigényléseit és hangulatát: Sárosdon 450 igénylő kb. 7000 k.hold földet igényelt. Mind a gazdasági cselédek, mind a községi igénylők az azonnali birtokbavételt kívánták, csakis örök áron éspedig egyéni birtoklást akartak. A községhez tartozó Jakabszállás cselédsége - 78 taggal az addig általuk megművelt kb. 1500 k.holdas birtokot igényelte, szövetkezeti alapon! A majort a teljes felszerelésével „kívánják és a legsürgősebben, mint ezt már a velük határos Szilfamajor esetében engedélyezte a földművelésügyi minisztérium. Ez utóbbi major területe 2200 k.hold volt, amelyet 80 gazdasági cseléd igényelt szövetkezeti alapon, valamint a bérlő és az intéző is igényeltek 200-200 k.holdat. 30 Kávássy: i. m.: 71-77.p. 31 Magyarország, 1919. febr. 13. 6.p., febr. 27. 2.p., márc.2. 12.p. és márc. 12. 5.p.